A fecskékről szóló előző posztunkban megismerkedhettünk a füsti és a molnárfecskével, a folytatásban további közlei és távoli rokonok jönnek.

Tudta? A partifecske minden alkalmat kihasznál a fészkelésre

A partifecske kolóniában költő madár. Eredeti élőhelye a szabályozatlan folyók által szabdalt, merőlegesen leszakadt partfalak. Ebbe kaparják a madarak a fél méter hosszú lukakat, amelyek végén egy üreget alakítanak ki a fészeknek. A partfalak azonban folyamatosan változnak, ahogyan a folyó alakítja azokat: ahol az egyik évben fészkelésre alkalmas volt a terület, ott a következő évben már egy lecsúszott vagy benövényesedett felszín várja őket. Ezért a madarak már vonulás közben keresik a megfelelő helyeket, és alkalmasint azonnal be is népesítik azokat. Egy emlékezetes eset, amikor egy mezőgazdasági tevékenységet folytató cég 2000-ben tározó tavat kezdett építeni. 2001 tavaszára a területen egy 2 méter mély, a hosszanti oldalon több mint 100 méteres függőleges partfal várta az építkezés folytatását. Április végén azonban partifecskék lepték el az ideális fészkelőhelyet, és a számuk csak egyre nőtt. Végül összesen közel 1200 pár fecske kezdett fészkelésbe, ami abban az időben az egész Dunántúl legnagyobb telepe volt, a beruházást pedig a fiókák kirepüléséig fel kellett függeszteni.

Tudta? A partifecskénél a kotlási időszakban lehet csak az ivarokat elkülöníteni

A partifecske esetében a tollazat alapján nem lehet az ivarokat elkülöníteni, kivéve a költési időszakot. Akkor ugyanis a kotló madár fokozatosan elveszti hasáról a tollait, a bőr megvastagszik, végül kialakul egy teljesen csupasz, vérerekkel sűrűn átjárt hőleadó felület, az ún. kotlófolt. Mivel a partifecske esetében csak a tojó kotlik, csak neki van kotlófoltja, így lehet megkülönböztetni a hímtől.

Tudta? A fecskefajok a költés végeztével nádasokban gyülekeznek

Irodalmi alkotásokban az ősz eljövetelére gyakori képként használják a villanydróton gyülekező fecskéket, amit mi is megfigyelhettünk már, főleg faluhelyen. Ez azonban még nem az igazi őszi gyülekezés. A költést befejező madarak ugyanis a nagyobb nádasok környékén jelennek meg az ott rajzó szúnyogok miatt. A vonulás megkezdése előtt szükségük van arra, hogy tartalék üzemanyagot (azaz a bőr alá felhalmozott zsiradékot) gyűjtsenek, felhízzanak. A Kárpát-medencében olyan kiváló adottságú területek vonzzák a fecskéket, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, vagy Sumony. 2013 szeptemberére a Sumonyi nádasban gyülekező fecskék számát 1,5 millióra becsülték! Persze ezeken a helyeken állandóan cserélődik az állomány, érkeznek északról a nagy csapatok, hogy feltöltsék tartalékaikat. A gyűrűzések tanúsága szerint azonban dél felől is (Szlovénia, Horvátország) a régióba áramlanak a fecskék a rajzó rovartáplálék miatt.

Tudta? A telelőhely állapota nagymértékben befolyásolja a fecskék állományát

Partifecske

Szeptember végén, október elején elindulnak fecskéink, hogy Afrika Szaharától délre eső területein töltsék a telet. Könnyen gondolhatnánk, hogy Afrikában semmi gondjuk madarainknak; nyaralnak, kikapcsolódnak, kipihenik a fiókanevelés fáradalmait. Ez azonban óriási tévedés! Partifecskéknél mutatták ki, hogy a telelőhelyükön (Száhel-övezet) bekövetkező változások alapvetően befolyásolják a költőhelyre visszatérő madarak mennyiségét. Az 5-6 ezer kilométert repülő elcsigázott madarak egyre többször találják magukat szembe a szárazság miatti táplálékhiánnyal, aminek a legyengült madarak tömeges pusztulása lesz a következménye.

Tudta? A sarlósfecske csak távoli rokona a fecskeféléknek

A sarlósfecske olyannyira nem közeli rokona a fecskéknek, hogy még csak nem is énekesmadár. A verébalakúak (Passeriformes) rendjébe nagyon sok család tartozik (ezek a tulajdonképpeni énekes madarak), többek között a fecskefélék (Hirundidae) is. A sarlósfecskék ellenben a sarlósfecske-alakúak (Apidiformes) rendjébe tartoznak.

Tudta? A sarlósfecske tudományos neve „lábatlant” jelent

A sarlósfecske tudományos neve (Apus apus) a görög apous= lábatlan szóból eredeztethető. Ez a madár végletesen alkalmazkodott a repüléshez, hosszú szárnyaival képtelen a földről felszállni. A fiókanevelési időszak kivételével nem is érinti a lába a talajt, akkor is az épületek tetején lévő fészekhez száll csak be, ahonnan könnyen újra szárnyra tud kapni. Több helyen is úgy írják le a lábát, mint egy csökevényes, gyenge végtagot, abból kiindulva, hogy nem használja sokat. Ezúton jelzem, hogy ez fatális tévedés! Amikor gyűrűzés alkalmával először volt a kezemben egy kifejlett példány, megtapasztalhattam, mit is tud ez a „csökevényes láb”. A madár testéhez képest valóban kicsi, de igen komoly karmokkal ellátott végtaggal – kapaszkodás gyanánt - olyat szorított az ujjamon, amilyenhez hasonlót ragadozó madaraknál tapasztaltam korábban.

Tudta? A sarlósfecske az éjszakát is a levegőben töltheti

A sarlósfecskék gyakorlatilag mindent a levegőből szednek össze, a tápláléktól kezdve a fészekanyagig, szélsőségesen alkalmazkodtak a repülő életmódhoz. Nagyon érdekes felfedezés volt, amikor radar segítségével kimutatták, hogy az éjszakát is képesek a levegőben tölteni.

Tudta? A sarlósfecske nyállal készíti a fészkét

Ez a amdár különc a fészeképítésben is. Tulajdonképpen fészeknek nem is nevezhető az az amorf valami, amit úgy hoz létre, hogy a levegőben összegyűjthető alapanyagokat a nyálával ragasztja össze.

Tudta? A sarlósfecske fiókái akár 4 napig is kibírják étlen

A sarlósfecske nagy távolságokat is bejár táplálékszerzés reményében, Sopronból például rendszeresen eljár a Fertőre vadászni. Emiatt ritkábban etet, viszont nagyobb mennyiségű táplálékot képes a torokzacskójában szállítani.

A sebes reptű madarak észlelik az időjárási frontokat, azokat kikerülik, emiatt előfordul, hogy napokig nem jutnak vissza a fészekbe etetni. Hogy mennyit bírnak ki a fiókák, arra egy véletlen folytán derült fény. Egy alkalommal tetőfelújítás alatt figyelmetlenségből eltorlaszolták a sarlósfecske berepülő nyílását, így az öreg madár nem tudott etetni. Ezt csak 4 nap múltán vették észre és akkor korrigálták a hibát. A fészekben lévő fiókák nemcsak hogy nem pusztultak el, de ugyanolyan fejlettségben, ugyanazon időszakban repültek ki, mint kortársaik, magyarán, meg sem kottyant nekik ez az éhezés. A sarlósfecske fiókák szokatlanul lassan fejlődnek, 7 hetes korukban is még a fészekben tartózkodnak. Képesek arra, hogy anyagcsere- folyamataikat lelassítva vészeljék át az ínséges időszakokat.

Az ilyenfajta védekező mechanizmus nem példa nélküli a madárvilágban. Dél-Amerika hegyvidéki részein élő kolibrik (ezeknek a madaraknak rendkívül gyors az anyagcseréje) az éjszakát vészelik át hasonló állapotban, de képes erre az Észak-Európában élő északi szajkó is. Ez a madár nem költözik délebbre a zord tél elől, de nagyon rossz időjárás esetén lecsökkenti testhőmérsékletét és visszafogja anyagcseréjét.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Fotók: Csonka Péter természetfotós

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!