Február - Böjtelő hava

5. hét:

- február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony): Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ha süt a nap, és a medve vagy a borz meglátja az árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz.
Ha hideg van, és még havazik is, akkor nemsokára tavasz lesz: „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél.”

A hosszú jégcsap jó kukoricatermést ígér.

Legalábbis a német-cseh határon. A Cseh-erdőben elterülő Šumava Nemzeti Park a német oldalon a Bajor-erdei Nemzeti Parkban folytatódik. Régen a kettőt szögesdrót választotta el, jelölve az államhatárokat. Hiába telt el azonban 25 év a határok megszűnése óta, a szarvasok – úgy tűnik – nem felejtenek.

A cseh oldalon kutatók 6 évig figyelték a jeladós nyakörvvel ellátott szarvasokat. A megfigyelések alapján feltételezik, hogy a szarvastehenek generációkon át adják tovább, hol van territóriumuk határa. Legalábbis a „cseh” szarvasok mindig pontosan ott fordulnak vissza, ahol régen a szögesdrót húzódott.

A német oldalon kicsit bonyolultabb a helyzet. Évente 20 állatra raknak jeladót, eddig száznál is több állattól gyűjtöttek adatokat. Megfigyeléseik szerint csak a tehenek maradnak a német oldalon. A magyarázat egyrészt földrajzi eredetű; a cseh-német határon húzódó hegyhát tarthatja vissza őket. Másrészt a cseh oldalon pár éve újra lehet vadászni, ezért a tehenek valószínűleg biztonsági okokból is a német oldalon maradnak borjaikkal.

Bezzeg a „német” szarvasbikák! Főleg a fiatalabbaknak nem számít se hegy, se veszély; több kilométert is képesek megtenni az egykori határt átlépve, hogy szép cseh nőstényeket találjanak. Ők tudják, miért.

Forrás

Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Ehhez viszont személyesen ismerni kellene őket. Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

A légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom

Az idei tél slágere nálam mindenképpen a szárzeller (Apium graveolens convar. Dulce) lesz; régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy kipróbálom, de a megszokás mindig a gumós zellernek kedvezett. Mígnem a zöldségesnél csak a rúd-, angol vagy szárzellernek is nevezett kötegeket találtam…

Bár nyílik a hóvirág és a téltemető, azért messze még az igazi színpompás kertek ideje. A mostani se nem tél, se nem tavasz szürkesége arra ösztönzi az ember lányát, hogy túlélésre gyúrva szép kertek képeit nézegesse addig is, amíg saját virágaiban gyönyörködhet.

Így bukkantam egy igazi gyöngyszemre, amúgy is egyik kedvenc festőm, Claude Monet kertjére. Egyelőre csak a neten, de ezek után minden vágyam egyszer élőben is látni.

Január - Boldogasszony hava

4. hét:

- január 20. (Fábián, Sebestyén): Az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt indul meg a fákban a nedvkeringés.

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Egyes helyeken "vincevesszőt" vágtak, és a szobában vízbe állították. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő évi termést.
A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.
Az időjárásra is odafigyeltek: szép, napos idő jó bortermést, a rossz idő viszont silányat ígért: „Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.”

- január 25. (Pál): "Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág (vagy ember) hullik döggel."

A derült idő azt jelentette, hogy még sokáig lesz hideg. A kemény téli időjárás változását is jósolták erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Legalább egy évtizede már, hogy - ami az időjárást illeti - nincs normális év. Miért is lenne más 2014? A kellemes tavaszias január a kertészkedő eszébe juttathatja a zöldségmagok helyrevetését. Vessünk, vagy ne vessünk? – lehet feltenni a kérdést. Ami a napi hőmérsékleteket illeti, akár a földbe is kerülhetnének a magok. Jövőjük bizonytalan, mert még lehetnek hidegek.

Még jöhet hó a mostani vetésre

A zsidó naptár szerint most van a fák újéve, minden fa születésnapja. Ez alkalomból köszöntsük hát a 2014-es Év Fáját, a mezei juhart!

Ahogy már korábban is hírt adtunk róla, az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította el az Év Fája mozgalmat, melynek célja, hogy felhívja a szakemberek és a széles közvélemény figyelmét egy-egy őshonos fafajra. Az eddigi évek során mindig az erdészeti szakma képviselői jelölték ki azt a fafajt, amellyel kapcsolatban aztán egész évben figyelemfelhívó, ismeretterjesztő rendezvényeket szerveznek. A 2014-es évre viszont változtattak az eddigi gyakorlaton: kijelöltek 3 figyelemre érdemes „versenyzőt”, és közönségszavazásra bocsátották, melyik legyen a nyertes. Végül a jegenyenyár (Populus nigra cv. Italica), a vénic-szil (Ulmus laevis) és a mezei juhar (Acer campestre) hármasából ez utóbbi került ki győztesen.

Január - Boldogasszony hava

3. hét:

- január 13. (Veronika): A népi megfigyelések szerint az év leghidegebb napja.

- január 17. (Antal): Remete Szent Antal napja, aki már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot, és bizonyos helyeken abban hittek, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet.
A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek később Páduai Szent Antal (napja június 13.) alakjával összemosódtak, ezért pl. a "Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát" mindkét napon megjelenik a népi jóslatok között.

- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Aki már novemberben kitette a madáretetőket, jó ideje kétségbeesetten figyeli, hogy alig jönnek rá a kis kosztosok. Volt már erről szó itt a blogon is: az enyhe idő és a hó hiánya egyelőre távol tartotta a madarakat. Jó hír lehet viszont, hogy az előrejelzések szerint jövő héten már számíthatunk téli(es) időjárásra, amit valószínűleg szárnyas barátaink is érezhetnek, mert néhány napja már látni egy-két cinkét az etetőnél. Legalábbis nálunk.

Egy szó mint száz, aki mindent hajlamos az utolsó pillanatra hagyni, megnyugodhat: még mindig nem késő kihelyezni az etetőt. Ráadásul jön a hétvége, úgyhogy időnk is lehet néhány egyszerűbb alkalmatosság elkészítésére. Ha ötvös vagy szobrász lennék, biztosan valami hasonlót készítenék, még ha a madarak ezt nem is díjaznák különösebben, csak azt, ami benne van.