A világ kukoricakészlete - a tavalyi rekordtól alig elmaradva - 1,292 milliárd tonnára várható a 2015/16-os gazdasági évben. Ugyan a kereslet is évről-évre nő, ám a globális kínálat rendre meghaladja azt. Így egyre nagyobb készletek halmozódnak fel a raktárakban, aminek nem lehet más kifutása, mint az árak csökkenése.

2012 utolsó negyedéve óta lefelé mozog a gabonafélék fronthavi jegyzése a világban. Durván a felére estek azóta az árak. A 47. héten a chicagói árutőzsdén (CBOT/CME) ez a folyamat 148 USD-os kukorica- és 179,49 USD-os búza záróárat eredményezett. Sok tere nincs most a drágulásnak, mert a világ gabonakészletei nagyon magas szinten vannak és igen jó termés várható az idei gazdasági évben is. Magyarországon sem járt ettől merőben más utat a gabonapiac, csak a változás dinamikája volt jóval enyhébb. Nálunk mintegy kétharmadára zuhantak ez idő alatt az árak.

A kukorica betakarítása szinte befejeződött hazánkban, Bács-Kiskun megyében áll még néhol lábon a tengeri, a belvíz miatt. A sokéves statisztikák azt mutatják, hogy a magyar ár az évnek ebben az időszakában a legalacsonyabb és az új év kezdetével kezd el drágulni. Most is ez várható, de a globális kínálati nyomás ebbe azért bezavarhat. A végleges adatok a hazai össztermésről még természetesen nem ismertek, de továbbra is 5,7 tonnás hektáronkénti országos átlaghozam valószínűsíthető. Az átlagtól való szórás azonban elég jelentős, 3,5 és 9 tonna között változik. Pest megyéből például 4, egy Somogy megyei gazda 7, Tolna és Hajdú-Bihar megyéből pedig 9 tonnás termésről számoltak be.A kukorica betakarításakor általában 16 és 22 százalék közötti víztartalom volt a jellemző, így sok helyen kellett a terményt szárítani.

A piactéren kereskedő gazdák és a kereskedők máris sok eladási és vételi ajánlatot töltöttek fel, tesztelik a piacot és a felek árérzékenységét. Jelenleg vizesen 40-41 ezer forint, tisztítottan és szárazon 43-49 ezer forintért lehet kukoricát venni szerte az országban és a Magro.hu fizikai piacán. Az átlagár 43.067 forint volt. Az étkezési búza prompt átlagára pedig jelenleg 48.850 forint, míg a takarmánybúza 45.050 forinton forgott a 47. héten. A piaci szereplőknek az árral kapcsolatos várakozásait az érdekeik irányítják, így a gazdák a drágulást, a kereskedők stagnáló vagy enyhén csökkenő árakat várnak a következő 3 hónapban. Így aki megteheti betárolt és várja a kedvező változásokat. A piac pörgése ugyanakkor azt mutatja, nincs mindenki ilyen szerencsés helyzetben.

Szerző: Németh István gabonapiaci szakértő

További adatok megtekinthetők: http://www.magro.hu

Valamint az MGX: http://www.magro.hu/magro-gabona-index/

Idén 6. alkalommal szálltak versenybe az ország különleges fái, amelyeket érdekes történetük, a helyi közösségek életében betöltött fontos szerepük miatt neveztek be az ország minden tájáról. A 60 induló jelölt közül a zsűri 15-öt választott ki, közülük aztán internetes szavazással kerültek ki a dobogósok. Nagyon szoros küzdelem végén 2015-ben Bátaszék molyhos tölgye lett az Év fája, alig megelőzve a Balkányi mamutfenyőt.

A győztes fa még abból az erdőből maradt meg, melyet a Rákóczi szabadságharc után az Orbán-hegyen telepítettek. Az öreg molyhos tölgy azóta őrködik a Bátaszék feletti dombon, túlélt törököt, tűzvészt, világháborúkat, jégverést. Ezt egyrészt köszönheti annak, hogy a szőlősgazdák az évszázadok során mindig gondját viselték, másrészt egy évben egyszer, május 25-én, Szent Orbán napján a település apraja nagyja felkerekedik, hogy a hagyomány szerint a tölgy törzsét gazdagon meglocsolják borral, bízva abban, hogy a következő évben így bőséges legyen a szőlőtermés és sok a bor.

Minden évben kiosztják a Hős Fa címet is egy olyan fának, amely valamiért veszélybe került. Az idei nyertes az Ifjúsági Házzal körbeépített győri gesztenyefa: Lőrincz József Ybl-díjas építész annak idején úgy tervezte művelődési házat, hogy a területén már álló fát ne kelljen kivágni. Az épületet azonban most le akarják bontani, és ez valószínűleg a fa életét is veszélyezteti. A győriek persze összefogtak a gesztenyefa és a művelődési ház megmaradásáért, amit az Ökotárs zsűrije a Hős fa címmel díjazott. 

Az Országos Erdészeti Egyesület különdíját Magyarország valószínűleg legidősebb fája, a hédervári Árpád-tölgy kapta. A legenda szerint a fa törzsén található nyomokat még Árpád fejedelem lovának kötőféke hagyta 907-ben, amikor seregével itt pihent meg a pozsonyi csatába készülődve.

Az év fája jövőre indul az Európai év fája versenyben, ahol az utóbbi években kétszer lett magyar fa a győztes (kétszer pedig második helyezett). A díjazottak mellett a döntős fák madárodúkat és –etetőket is kaptak ajándékba.

A döntős fák történetei itt olvashatók.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Szimbolikus temetéssel tiltakozott ma délelőtt a Greenpeace a földárverések ellen a Földművelésügyi Minisztérium előtt. Az elmúlt egy hét tapasztalatai szerint valóra vált az, amire a szervezet októberben már figyelmeztetett: az állami földkiárusítás bebetonozza a sokszor tisztességtelen földbérleti pályázatokon földhöz jutott bérlőket, és ezzel talán örökre elveszi a lehetőséget a kis helyi gazdák elől. Ráadásul nem garantálja a Natura 2000-es területek természeti értékeinek megőrzését sem, és tovább rontja az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét - áll a Greenpaece sajtóközleményében.

A magyar vidék szimbolikus temetésén a Greenpeace koszorúkat helyezett el azoknak a gazdáknak és szervezeteknek a nevében, akiktől az elmúlt években sokszor jogtalanul vették el az állami földek bérleti jogát. Ezzel gazdák százait tették tönkre, megfosztva őket a legelőktől, így közvetve állatok tízezreit küldve a vágóhídra. 

A Greenpeace azt követeli a kormánytól, hogy vegye komolyan a saját terveit: a gyakorlatban valósítsa meg mind a Darányi Ignác Tervet - A Nemzeti Vidékstratégiát (2014–2020), mind az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére alkotott saját stratégiáját. A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami földbérleti pályázatok kiírásai után most az állami földeladás feltételei közé sem került be az ökológiai gazdálkodás előírása vagy legalább annak előnyben részesítése. Holott csak ezek biztosíthattak volna megfelelő alapot arra, hogy a kormány betartsa a 2014 elején elfogadott Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020) Stratégiában megfogalmazott ígéreteit.

A "temetésen" elhangzott "papi gyászbeszéd" itt olvasható.

További fotók a demonstrációról itt.

Forrás

November - Szent András hava

48. hét:

- november 25. (Katalin): "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog, ha viszont locsog, a karácsony kopog." Egyes vidékeken dologtiltó nap a nőknek: tilos volt mosni; máshol éppen a férfiaknak: tilos volt szántani.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ha jól sikerült a komposztszezon, akkor még a tél beállta előtt meg kell bontani a halmot, hogy az alul képződött értékes anyaghoz hozzáférjünk. Aki először szüreteli a halmát, készítsen elő erős műanyag zsákot, minél nagyobb szitát és vas- vagy ásóvillát. A morzsalékos, késznek tűnő anyagot el kell különíteni a félkésztől, hogy az tovább érhessen. Ehhez van szükség a villára. A szita is fontos, hiszen a jó komposzt morzsalékos, legfeljebb 3-4 milliméteres rögökből áll. Sokféle szitát lehet készíteni. Nálam legjobban egy kiselejtezett vas kertkapu vált be; amikor utánanéztem kiderült, hogy a ráhegesztett viszonylag sűrű fonatot bővített hálónak ismerik. Tökéletesen szétválasztja a kész anyagot a darabostól. A szitálás fontos, mert a durvább darabokat el kell különíteni, és ezek még egy szezont a komposztálóban tölthetnek.

A komposzt érési sebessége összefügg az anyag összetételével és a rendszeres forgatással. Akkor jó minőségű, ha nem tartalmaz felismerhető részeket. Használata előtt célszerű csírázási tesztet végezni. Erre valamilyen biztosan csírázó apró magot kell választani. Egy komposzttal megtömött virágcserépbe érdemes vetni, és a talajt nedvesen tartani. Ha viszonylag sok kel ki, akkor rendben a komposzt, fel lehet használni, ha nem, akkor az éréshez még időre van szükség. Bár, aki már szerzett némi rutint a vizuális felismerésben, annak felesleges a magvakkal bíbelődni.

A kész komposztot ősszel vagy tavasszal lehet felhasználni. Ősszel elég a talaj felszínére szórni, a téli csapadék megteszi hatását, és tavaszra a helyére kerül a tápanyag. Az még jobb, ha sekélyen, néhány centi mélyen bekapáljuk. Ha viszont tavaszi felhasználás mellett döntünk, akkor érdemes a száraz komposztot zsákba rakva tárolni. Az sem baj, ha a talajjal egy az egyben keverve kerül a zsákba.

Tavasszal, közvetlenül a vetés előtt érdemes kiszórni és legfeljebb néhány centire bedolgozni. Ha tíz négyzetméternyire egy vödörnyit kiszórunk, akkor már biztosan érzékelhető lesz jótékony hatása.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A hétvégére télies időjárás, akár hó is lehet az előrejelzések szerint, de ne csüggedjen, akinek ez az évszak nem a szíve csücske. Az ELTE Füvészkertben ugyanis szombat-vasárnap trópusi lesz a hangulat, a Pálmaháznak köszönhetően pedig a hőmérséklet is.

Akit érdekelnek a trópusi gyümölcsök, a hétvégén nemcsak kiállítást láthat róluk, de  meg is kóstolhatja őket vagy a belőlük készült koktélokat. Az egzotikus finomságokról előadások is lesznek: szombaton a gyümölcsökről, vasárnap a trópusi zöldségfélékről és a világ legdrágább fűszereiről hallhatnak sok érdekességet a látogatók.

A gyerekeket sem kell otthon hagyni: a bátrabbak a Pálmaházban kötélmászással bizonyíthatják, hogy eredeti élőhelyükön is meg tudnák szerezni a gyümölcsöket, amelyeket itt jutalomba kapnak majd. Aki inkább maradna a földön, növényfelismerő vetélkedőn vehet részt, vagy szakvezetővel bejárhatja a Füvészkertet, de kézműves gyerekfoglalkozáson is ügyeskedhet.

Időpont: 2015. november 21-22.

Helyszín: ELTE Füvészkert, 1083 Budapest, Illés u. 25.

Nyitva tartás: 9h-17h

További részletek itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Itthon enyhén emelkedtek, a világban estek a gabonaárak

Itthon kisebb, de globálisan nagy változásokat láthattunk a gabonaárakban a 46. héten. Világszerte nagy vagy még nagyobb mértékben estek az árak. Hazánkban ebből nem sokat érzékeltünk, sőt a kukoricapiac történései felfelé húzták a Magro Gabonaindex (MGX) értékét a 46. héten. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Bár hivatalosan még nem, de nagyon a végéhez közeledik a kukorica betakarítása Magyarországon. A piac élénk és kissé kaotikus. Az eladók és vevők árelképzelései ugyanis – enyhén szólva - nem minden esetben fedik egymást. A játszmában időlegesen (?) az eladók kerültek fölénybe, mert drágul a kukorica prompt ára. A 46. héten mintegy 1.5 százalékos volt a növekedés és az árszint már meghaladta a 44 ezer forintot. Egészen pontosan 44.002 forint volt az átlagár a Magro.hu fizikai piacán.

Némileg (1 százalékkal) csökkent viszont a decemberi kukorica ára és 46.900 forinton zárta a hetet a BÉT-en. Hasonlóképpen és hasonló mértékben lett olcsóbb az időben később lejáró kukorica ára is.

Globálisan is lefelé mozdultak az árak. Párizsban (MATIF/EURONEXT) például 5 százalékos, tehát kisebb fajta zuhanást láthattunk. Ennek eredményeként 167 euróig ereszkedett vissza a januári kukorica ára, de olcsóbb lett a márciusi kurzus is.

A múlt héthez hasonlóan ismét csökkent a kukorica fronthavi kurzusa Chicagóban (CBOT/CME) is. Egy 3 százalékos esést közben egy éves mélypontját érte el a múlt hét közepén az árfolyam. Azóta ugyan leheletnyit erősödött, de a 142,5 dolláros tonnánkénti ár biztosan nem tölti el elégedettséggel a termelőket. Hasonló utat járt be egyébként a márciusi termény ára is.

Jelenleg 7 ezer tonna kukorica vár eladásra a piactéren és összesen 12 ezer tonnányit a vennének.

Csekély mértékben, de drágább lett a búza ára a hazai fizikai piacon. Az étkezési búza prompt átlagára ezzel 48.800 forint, míg a takarmánybúzát 44.950 forint volt a 46. héten.

Tovább folytatta erősödését viszont a búza a magyar határidős piacon. Ezzel a decemberi malmi búza kurzusa már 50 ezer forint felett jár (50.300 forint). A drágulás érintette a márciusi árfolyamot is. Az 51.300 forinton fejezte be a hetet. 1000-1000 forinttal lett drágább a takarmánybúza is. A decemberit 47.100, a márciusit 48.100 forinton lehet kötni.

Párizsban (MATIF/EURONEXT) minden az esésről szólt. 3-4 százalékkal lett olcsóbb a búza mindegyik lejárat esetében. Ezzel a decemberi búza ára benézett 180 euró alá.

Estek a búzaárak Chicagóban (CBOT/CME) is. Sőt, ennek mértéke még az európai változásokat is meghaladta. 5 százalékos mínusz után 183 dollár alatt állt a decemberi búza a 46. hét végén.

Jelenleg összesen 6 ezer tonna búza eladó és 4 ezer tonnára van vételi ajánlat a piactéren. 

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

November - Szent András hava:

47. hét:

- november 19. (Erzsébet): Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) napjához időjárásjóslás fűződik: "Szent Erzsébet napja tél erejét szabja" – ha e napon esik az eső, akkor nem lesz kemény a tél.

A gazdák szerint, amilyen Erzsébet, olyan lesz a karácsony.  Ha Erzsébet-napon havazik, azt szokták mondani: "Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját)".

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Egyre népszerűbb a kerti hulladékok otthoni feldolgozása, a komposztálás. Mind többen jönnek rá, hogy nem kell feltétlenül megszabadulni, zsákokba, kukákba gyömöszölni, vagy az erdő szélére cipelni a gyakran hatalmas mennyiségű őszi levelet, lekaszált füvet és a sokféle kerti szemetet. Aki végül rászánja magát, legjobb, ha ősszel kezdi. Ugyanis ilyenkor képződik a legtöbb komposztalapanyag: falevél, faág, fogyasztásra nem alkalmas gyümölcs és más terménymaradvány.

Rengeteg trükk van, amivel a haszontalannak vélt, szagtalan kupacot príma talajjavító anyaggá lehet alakítani. A komposztálás kezdetekor el kell dönteni, mi kerülhet bele. Többen megengedőek és sokféle konyhai maradékot is odadobnak. Ha nem akarnak kellemetlenül is illatozó halmot, akkor a komposztálható anyagok listájára csak növényi adalékok kerüljenek. Ezért a lakásból származó komposztanyagoknál a zöldségek, magvak, kávézacc, laza teafilter, virágok jöhetnek számításba.

A lehullott levelek tömege a szervesanyagbázis. Vannak közöttük olyan lassabban bomlók, mint a tölgy, dió és gesztenye, de idővel ezek is lebomlanak. A legjobb lenne más levelekkel összekeverni, és úgy rakni a halomba. Ha túlságosan sok van belőlük, akkor érdemes felaprítani, erre vannak egyszerű daráló gépek is. Ilyen a fűnyíró. Száraz időben szét kell a leveleket teríteni, és átmenni a sávon a fűnyíróval. A legjobb a gyűjtőkosaras, mert az össze is szedi az apróra vágott levelet. Mivel a komposzthalomba általában ősszel hullott levél, nyári fűnyesedék és a téli metszésből származó venyige kerül, ezért, ha túlságosan sok a levél, akkor érdemes külön gyűjteni - például műanyag zsákban – és nyáron adagolni a zöld fűhöz. 

A komposzthalomba kerülhetnek ág- és hajtásdarabok is. A legjobb lenne ezeket ágaprítóval szétszecskázni, vagy ha nincs ilyen, akkor elő a metszőollót, és a lehető legkisebbre darabolni. A legfeljebb 2-3 centi hosszú, ceruzavastagoknak van esélyük, hogy 2 éven belül elporladjanak.

A komposzt érési sebessége az anyagtól és a forgatás gyakoriságától függ. Érdemes érésgyorsítókat használni. Többféle típus van forgalomban, ezeket szakboltokban lehet vásárolni. Aki gyors eredményt, mármint a zöld hulladékból mielőbbi komposztot akar, érdemes néhány zsák komposztot vásárolni, és ezt a frissen készített halomba, rétegesen keverni.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

„Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik”- tartja a mondás, és semmi okunk kételkedni az igazában. Főleg, hogy ezen a napon tilos az asszonyoknak mosni, teregetni, így nem marad más, irány a konyha!

Bár sokan úgy tartják, a libának nem kell són, borson kívül semmi, azért egy kis majoránna (Origanum majorana) egyáltalán nem árt neki, akárcsak a legtöbb húsételnek. Nem csoda hát, hogy –bár a Földközi-tenger környékéről származik – nálunk is az egyik legrégebben használt fűszernövény. Hála a törököknek, akik a 16. században behozták és elterjesztették.

Eredeti élőhelyén évelő, de nálunk jellemzően egynyári növény, ugyanis rendkívül érzékeny a hidegre. Ennek fejében viszont nem igényel különösebb gondozást, csak vízigényét kell kielégíteni.  Ha tavasszal napos, jó vízellátású, humuszban gazdag talajba vetjük, vagy ami még biztosabb, májusban palántákat ültetünk, késő őszig szedhetjük illatos leveleit (és szintén ehető virágait).

Balkonnövénynek is kiváló: egyszerű virágföldben remekül elvan, ha a szükséges meleget, fényt és vizet megkapja. Sőt, ha a hideg elől napos benti ablakpárkányra menekítjük, télen is szüretelhetünk belőle.

Ha nagyobb mennyiséget szeretnénk eltenni, kétszer is szedhetjük: először virágzáskor, amikor illóolajtartalma a legmagasabb, majd ősszel még egyszer. A száras leveleket száraz, szellős, meleg helyen szárítsuk meg, majd lemorzsolva tároljuk jól zárható üvegben. A friss majoránnát néhány napig hűtőben is tarthatjuk, de lefagyasztva is megőrzi aromája nagy részét.

A szárított, összemorzsolt levelek és virágok az illóolaj és cserzőanyagok miatt a gyógyászatban is jó szolgálatot tesznek: étvágygerjesztő, ugyanakkor gyomor-és bélpanaszoknál nyugtató hatásuk régóta ismert. Nem hiába tartották már az ókorban is szent növénynek, a boldogság szimbólumának.

További érdekességek és receptek itt és itt.

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!