Bár még a tél vége van közelebb mint a tavasz, az ünnepi hétvége időjárása még ilyenkor is különlegesnek számít. A bejegyzés írásakor még csak cseppekben zuhogott az égi áldás, de a baljós előrejelzések nem is kevés havat ígértek. Ez még nem is lenne baj, az ébredező kerti növényekre ennél rosszabbat hozhatnak az éjszakai -8-10 fokos jelentős fagyok. Az biztos, hogy az idén is jobban járnak a lusta kertészek, akik a metszést az utolsó pillanatra hagyva még válogathatnak az épen maradó rügyek között.

Későn jött hó alatt a kert, pedig már hajtanak a rügyek

Ha péntek, akkor FitoFriday! Ezúttal a méltán híres Doktor House című sorozat és a növények kapcsolatát vesszük górcső alá. Sokan nem is veszik észre, de kedvenc bűnügyi filmjeink és orvosi sorozataink tele vannak botanikai utalásokkal. Egy-egy mérgezés, gyógymód vagy gyilkosság kapcsán rengetegszer fordulnak a forgatókönyvírók a farmakobotanikához vagy az igazságügyi botanikához. A Doktor House sem kivétel ez alól, sőt! Listánk korántsem lesz teljes, de a legfontosabb eseteket átnézzük néhány videó segítségével.

Ez a 3. évad 13. részéből kivágott rész nagyon érdekes kérdést vet fel: a természetes vagy a mesterséges gyógyszerek hatásosabbak, egészségesebbek?! A fent látott eset kicsit rávilágít a dolgok hátterére.

Egyiptomban már időszámításunk előtt használták fájdalom- és lázcsillapításra a fűzfa kérgének főzetét, mely még az 1800-as években is nagy népszerűségnek örvendett. De volt vele egy kis gond: hosszabb ideig tartó fogyasztás esetén komoly gyomorbántalmak jelentkeztek. Aztán 1899-ben került piacra a kéregből kivont anyaggal majdnem megegyező hatóanyagú Aspirin. A fában megtalálható szalicilsavból kikísérletezték az acetil-szalicilsavat, melynek már nem voltak ilyen mellékhatásai. Ez az eset nem teljesen egyedülálló. A kutatók számos gyógyszer fejlesztésénél nem a nulláról indulnak, hanem egy már ismert, természetben is megtalálható molekulát módosítanak, új gyógyszert előállítva ezzel.

A fenti videóból első látásra nem is tűnik ki, hogy itt bármilyen növényről lenne szó. De ha hozzátesszük, hogy a szkopolamin a burgonyafélék által előállított alkaloid, akkor mindjárt más a helyzet. Ez a vegyület nagyobb mennyiségben termelődik többek között a nadragulyában, a csattanó maszlagban és a beléndekben. (Ez utóbbiból készült régen a repülőkenőcs, melynek segítségével tudtak a boszorkányok repülni.) Idegrendszerünkön keresztül hat a belekre, a gyomorra, ezzel csillapítva a tengeri- és légibetegség okozta görcsöket. Azonban vigyázni kell vele, mert bizonyos dózis felett hallucinációkat, sőt halált okozhat!

Nagyot ugrunk, egészen a 6. évad 17. részéig. Ez az epizód aztán hemzseg a növényektől!

Bürök, orbáncfű, poloskavész, mérges szömörce, mind előszeretettel használt gyógynövény, vagy éppen híres méreg. Kezdjük is a bürökkel! Már az ókorban tudták, hogy hatóanyaga halálos méreg, és mint kivégzési módszert használták (gondoljunk csak Szókratészre, akit bürökpohár általi halálra ítéltek). Azonban itthon sem ismeretlen ez a növény. Összedörzsölve a koniin nevű anyag miatt egérhúgyszagú lesz, amit a méhészek használtak ki. Ezzel dörzsölték be a tüskés vagy nehezen megközelíthető fákat, hogy megakadályozzák a méhek odatelepedését. Mexikóban is igen elterjedt volt ennek a növénynek a használata. Őslakosok a horgászat megkönnyítése céljából összezúzták a növény szárát, a patakba lógatták, és az így elkábított halakat egyszerűen kifogták.

A mérges szömörce szerencsére nálunk nem honos, Észak-Amerikában viszont annál inkább. Az USA-ban évente 350.000-re tehető a mérgesszömörce-mérgezések száma. A benne található urushiol nevű anyag a bőrre kerülve allergiás reakciót vált ki (kiütések, bőrpír, duzzanat). Annyira ellenálló a  mérge, hogy orvosok azt tanácsolják, minden ruhadarabot, tárgyat, ami érintkezett a növénnyel, ki kell mosni, meg kell tisztítani, mert évekig képes lehet tovább mérgezni.

Folytatjuk...

Akit pedig érdekel, mi köti össze Charles Darwin, Bob Marley és Adolf Hitler személyét, jöjjön el szombaton 15 órakor a Füvészkertbe a következő FitoFriday-előadásra! És előtte ne egyen sokat!

Kiss Tamás

FitoFriday

Az elefánt pazarló állat, már ami az emésztését illeti. Az elfogyasztott táplálék hasznos anyagainak jó részét ki is üríti, amivel azonban nagyon jót tesz a talajnak. Erre több helyen már rég rájöttek: a prágai és a bécsi állatkert hosszú évek óta üzletet csinál az elefánttrágyából.

Egy elefánt naponta 50-100 kg szerves trágyát „termel”, amit tőzeggel keverve, ún. füllesztési eljárást követően a szemfüles elefánttulajdonosok forgalomba hoznak. A Nyíregyházi Állatpark is követte a külföldi példát: mivel jelenleg 3 afrikai és 3 ázsiai elefántnak adnak otthont, az utánpótlás folyamatosan biztosított.

A hétvégén ugyan nem sok napsütésben volt részünk, de tegnap, amikor egy kicsit előbújt, gyors terepszemlét tartottam a kertben. Az időjárás még néha hezitál, legyen-e már tavasz, vagy inkább fagyoskodjunk még egy kicsit, de a madarak és a növények szemmel láthatóan már döntöttek. A fákon, bokrokon már duzzadnak a rügyek, íme egy kis körkép a kertből.

Kezdjük a hetet egy kis fejtöréssel: ki hányat ismer fel a növények közül?

Március - Böjtmás hava

11. hét:

- március 12. (Gergely): Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.

Mondhatni rittyen a természet, miután a hét közepén nappal már „rövid ujjasra” melegedett az idő. A hirtelen jött tavasz bűvöletében azonban figyelni kell a meteorológusokra is, akik szerint a jövő hétre visszatérnek a fagyos éjszakák és nappal is hideg lesz. Ahol kevés idő jut a kertészkedésre, ilyenkor precíz tervet kell készíteni, hogy viszonylag időben elvégezhető legyen minden fontos munka.

A helyes sorrend a műtrágyázás, metszés és - ahol szükséges - a lemosó permetezés lenne, már csak azért is, mert a kiszórt műtrágyának nem árt, ha később rálép a kertész. Metszeni és permetezni viszont most egyszerre kellene. Ha egy napra jut a két munka, akkor előbb a metszés történjen meg, csak utána a permetezés, már csak azért is, mert a kén miatt büdös lével bekent fák csúful összepiszkítják a dolgozót.

Nőnap lévén ma biztos sok rózsa esik áldozatul, hiába növesztettek tüskéket, hogy megvédjék magukat. Nem ők az egyetlenek, a növényvilágban sokféle védekezési stratégia, túlélési technika figyelhető meg. A mai FitoFriday ezeknek jár utána.

A növények mozgása

A növények alapvetően helytülő, szakszóval szesszilis életmódot folytatnak. Vagyis aktív helyváltoztató mozgásra gyakorlatilag képtelenek, ez alól csak egyes alsóbbrendű csoportok képeznek kivételt (ilyenek az ostoros moszatok, vagy a mohák hímivarsejteji – videó). A magok, termések terjesztését passzív mozgásoknak hívjuk, ezekért állatok, a szél, a víz, vagy egyéb természeti erők felelősek.

Kuka vagy küzdelem az életért – mondogatja ilyentájt magában sok növénybarát. Bizony a téli pihenő sok áldozatot szed, számos melegkedvelő növény számára válik bizonytalanná a jövő. Ha saját növényemről kellene olyan képtelen helyzetben dönteni, mint amilyenről az ilyenkor tanácsot kérők beszámolnak, különösen a közelben élő egészséges növényeknek a legjobbat azzal tenném, ha a gyengélkedőt a szemétre vetem. Az életkedvüket veszített, tetves, kopasz, penészes mediterránokkal nem sok mindent lehet kezdeni, különösen azoknak, akik ilyen állapotba juttatták őket, tehát jobb az ilyen növényektől mielőbb megszabadulni.

Beteg a citrom, de van még esély

Történetünk második része immár kis hazánkban játszódik. Az első részben megismerhettük a mamutfenyők fajtáit és titkait. Láttuk, milyen hatalmasra meg tudnak nőni, a fatömegük is óriási lehet, és igazi matuzsálemek élnek köztük a maguk több ezer éves korával. De mi a helyzet Magyarországon, vajon nálunk is megél ez a csodálatos faj?

A válasz igen, határozottan. Természetesen nincsenek olyan magas és idős példányai, mint az USA-ban, de azért találhatunk párat az ország különböző tájain. Gyönyörűek, érdemes felkeresni őket - főleg most, hogy kitavaszodott, és elindult a kirándulószezon. A listát itt lehet megtekinteni. 

E sorok írója 2006-ban hozta meg élete egyik legjobb döntését. Ősz volt, ültetési idő. Felkerestünk hát egy kertészetet Zala megye kellős közepén, mely több ezer csemetét tartott már akkor is. A végtelen hosszú hátsó kertben akadtam rá a picike mamutfenyő-csemetékre. Egészen pontosan hegyi, avagy óriás mamutfenyőkről volt szó, mint utólag kiderült. Három darabot sikerült szerezni belőle. Hazaértünk, elültettük és...sokáig nem történt semmi.

2006. december 28.

Vetés 1919 márciusában, Hódmezővásárhely

Március - Böjtmás hava

10. hét:

- március 7. (Tamás): Ez is szerelemjósló nap. Ha a lány tudni akarja, melyik irányból érkezik a vőlegénye, Szent Tamás napjának éjjelén meg kell zörgetnie a kaput, és amerről erősebb kutyaugatás hallatszik, onnan várhatja.

- március 9. (Franciska): Amilyen Franciska napja, olyan lesz az egész hónap.

- március 10. (Ildikó): Ha ezen a napon fagy, negyven napig így marad.