Bár az időjárás arra ösztönözné az egyre türelmetlenebb kertészt, hogy azonnal vetni kezdjen a kertben, amint a tavasz első jelei mutatkoznak - főleg, így, hogy nem is volt igazán tél -, nem kell elkapkodni a dolgot. Nem késünk le semmiről. Amíg az évszakok végre eldöntik, ki megy, és ki marad, akad a portán egyéb tennivaló (ezekről is hamarosan írunk), de ha a vetőmagokat már beszereztük, akkor egy lépéssel közelebb vagyunk a célhoz.
A türelmetlenebb (vagy csak rendes) kertészember ilyentájt az ablakpárkányra helyezi át tevékenysége központját. Nyilván már sok helyen sorakoznak a saláta-, paprika-, paradicsom- meg mindenféle virágmagokat rejtő tejfölös poharak, tőzegcserepek, csíráztató edények.
Kapható már mindenféle nagyon pöpec csíráztató alkalmatosság: tálca, mini üvegház, amelyek ugyan minden évben újra felhasználhatók, sok helyet is foglalnak. Viszont egyszerű módszerek is léteznek, és további jó hír azoknak, akik nem kedvelik a joghurtot és társait, hogy van élet a tejfölös poháron túl!
A legegyszerűbb az újságpapíros módszer. A nem színes, nem fényes papírból egy üveg (pl. boros) segítségével hengereket gyártunk, majd ezekbe töltünk némi földet, elültetjük a magokat, világos, meleg helyre tesszük és várunk.
Ugyanez működik WC-papír gurigával is, bár ehhez nem árt, ha előzőleg gyűjtögető életmódot folytattunk.
Ha nagyobb mennyiségű tojástartó gyűlt össze, most jó szolgálatot tehet.
Még jobb, ha a tojáshéjat sem dobtuk ki, mert az elvetett magok fontos tápanyagokhoz jutnak belőle.
A fenti módszerek nagy előnye, hogy az "edények" a palántával együtt elültethetők, amikor eljön az ideje.
A tejes vagy üdítős dobozokat is felhasználhatjuk magvetéshez, akárcsak a grilltálcát, és a műanyag fedeles tortadobozt. Ez utóbbiból igazi melegházat varázsolhatunk a párkányra.
Még em késő gyűjtögetni az ültetőedényeket, beszerezni vagy előkeresni a vetőmagokat. Mostanában sok a magbörze, ahol csereberélni is lehet. A tavalyi magok is jók lehetnek, ha megfelelő módon (hűvös, sötét helyen) tároltuk, mert általában egy évig megtartják csírázóképességüket. De pl. a répa vagy a borsó akár 4, a saláta vagy az uborka 6 évig is eláll és kicsírázik.
Kifejezetten palántázáshoz való földet sok helyen árulnak, de a közönséges virágföld is bőven elég. A locsolást nem kell túlzásba vinni, egy kis spricceléssel is beérik a magok, majd a magoncok.
Balkonkertészeknek érdemes meggondolni a magvetést, mert bár nagyon bájos, ahogy a sok kis növényke előbújik a földből, ezeket utána szét is kell ültetni, ami már helyigényes dolog. Hacsak nem mostanság divatos új építésű lakásban élünk, ahol 40 m2 lakóterülethez 40-50 m2 terasz dukál. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kísérletezhetnénk 1-1 izgalmas növény magjával, de erkélyen, teraszon érdemesebb kivárni a szép, egészséges palánták szezonját. Szerencsére már sok zöldségfélének kapható balkonváltozata (paradicsom, paprika, cukkini, padlizsán), a fűszernövényekkel pedig még városi környezetben is nagy sikereket érhetünk el. Meglepetések még így is érhetnek; néhány éve a 3 karalábépalántám egyike „rút kiskacsának” bizonyult…
Forrásokért katt a képekre.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!