Erdei gombák: Taplógomba

2012.02.15. 09:00 - zsibavirág

Egy-egy téli séta - akár fenyő, akár lomberdőben - azon túl, hogy jóleső testi-lelki felfrissülést jelent, érdekes látnivalókkal is meglep bennünket. Ilyenek a nagyon változatos formájú és színű, tetszetős vagy érdekes, élősködő, farontó taplógombák. Több mint 30 fajuk közül mi leggyakrabban a közelünkben lévő lomberdő fáin élő borostás réteggombával (Stereum hirsutum), a lepketaplóval (Trametes versicolor), a sárga gévagombával (Grifola sulphurea), a kénsárga taplóval (Poliporus sulphurus) találkozunk, és legutóbbi szerzeményünkkel, a 2 db parázstaplóval (Phellimus igniarius), melyeket egy öreg fűzfáról választottunk le.

A parázstaplót a szakirodalom (J. Toman, J. Felix, K. Hísek: A természet képekben) az alábbiakban jellemzi : “A termőtest eleinte rozsdasárga, idős korára megfeketedik. Pata alakú, tönkje nincs. Felülete sima, fénytelen, egyenetlenül megrepedezik. A pórusok fiatalon fehéresszürkén hamvasak, idősebb korban rozsdabarnák. Fahéjbarna húsa csontkeménységű. Gyakori farontó gomba, amely többnyire fűzfák, valamint az alma és a szilva élősdije.”
A mi parázstaplóink nagyméretű, különös formájú, csodálatos példányok. A „talpuk” gyűrűszerűen egymásra rakódott barnás rétegekből áll. A csúcsban végződő testük felülete hamvasszürke, a talpak alját rozsdabarna, bársonyos tapintású, bőrszerű lemez borítja. Most a muskátli helyett ezek a teraszunk téli díszei.

Habár a gombák nevében a „tapló” szó szerepel, valójában a tapló a taplógombákból, főleg a parázstaplóból metszett szövetlap, amelyet sokféle termék előállítására lehet felhasználni. Érdemes elolvasni Bedő Kálmán "A taplógomba népi feldolgozása" c. remek írását itt, melyből megtudhatjuk, hogy régen a parázstapló tűzgyújtásnál nélkülözhetetlen volt. Használták vérzés csillapítására, sebkötözésre, később a XIX. század végétől egy új kézművesség alapanyagaként. A gombát begyűjtő emberek a toplászok voltak. A kézművesek a taplót szakszerű eljárásokkal feldolgozzák és osztályozzák aszerint, hogy majd mit készítenek belőle. A kisebb részekből díszítő elemeket, a nagyobbakból sapkákat, kalapokat, kézitáskákat és még sok mindent készítenek. Híres toplászok élnek Korondon, ahol 2002-ben még 78 család foglalkozott a tapló feldolgozásával. Csodálatos termékeik iránt egyre nő a kereslet.

7 komment Címkék: taplógomba toplász parázstapló vérzéscsillapítás

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Idet 2012.02.15. 10:09:22

Nálunk annak idején az eperfán növő taplógombát kerestük és gyűjtöttük. Nagyapám szűcs volt, és a gomba levével bőrt festett, a fehérre kikészített birkabőr gyönyörű sárga vagy barna színt kapott, néha vöröseset is, az oldat töménységétől függően.

brainska (törölt) 2012.02.15. 10:30:33

Ráadásul a sárga gévagomba ehető, mi több, a nem elöregedett példány nagyon finom pörköltnek, rántva, savanyítva is - ritka csemege, de ha megkapod, jól jársz: egy példány 1,5-2 kilósra is nőhet! Ha emlékeim nem csalnak, kora nyártól számíthatunk a jelenlétére, elsősorban elvadult gyümölcsösökben támad - a meggy-, a cseresznye- és a szilvafát szereti, szintén távoli és már kicsit ködös emlékeim szerint :)

osgood 2012.02.15. 14:13:19

Szőrszálat fogok hasogatni. Illetve nem is annyira szőrszál ez. A sárga gévagomba és a kénsárga tapló ugyanaz a jószág. Jelenleg érvényes tudományos neve Laetiporus sulphureus, a Grifola sulphurea és a PolYporus sulphurEus kissé régiesnek ható szinonímák. A parázstapló is lehetne inkább PhelliNus. Ha már taxonómia, akkor illene pontosabban. Azt már csak nagyon csendben merem megkérdezni, hogy a képeken szereplő két termőtest nem inkább bükktapló-e?

zsibavirág 2012.02.15. 17:03:28

@osgood: Köszönöm a kiegészítést. Tudom ,hogy a tudományos elnevezések idővel változnak, de én a hivatkozott könyv alapján írtam. Egyikünk sem ifjú már:)
A képen látható termőtest saját gyűjtés, és biztos,hogy fűzfáról vettük le.

osgood 2012.02.16. 07:50:47

@zsibavirág: Ilyenkor nem árt egy kis netes keresgélés, hatékonyabb és biztosabb dolog, mint a nagyrabecsült Természet képekben. Ezzel nem a könyvet csepülöm, annak idején baromira irigy voltam öcsémre, mert ő kapta meg születésnapjára nem én :)
Az, hogy fűzről gyűjtötték, elég szegényes határozóbélyeg jelen esetben. A bükktapló (noha nem véletlenül kapta épp ezt a nevet) annyira azért nem válogatós, hogy elkerülje a füzeket.

zsibavirág 2012.02.16. 16:14:21

@osgood: A Wikipedia szerint : "A gombarendszertan az állandó változás állapotában van,főleg az újabb,DNS-összehasonlításon alapuló kutatások miatt.Ezek az újabb kutatások gyakran felülírják a régebbi,morfológiai alapú,illetve a klasszikus fajfogalomra alapuló eredményeket...A kutatók erőfeszítéseket tesznek egy konzisztesebb,egységes nevezéktan megalkotására.Egy-egy gombafajra sokszor több binominális név is utalhat, ha az egyedek különböző életciklusa vagy szaporodási módja /ivaros vagy ivartalan/ miatt nem sikerült azonosítani őket..."
A bükktaplóra utaló megjegyzése miatt -mivel nem vagyok gombaszakértő- megpróbáltam beazono-
sítani az internet segítségével, sajnos nem sike
rült.Így abban maradtam, hogy dísznek nem egy utolsó darab.

osgood 2012.02.16. 16:19:17

@gólafa: Köszönöm az idézetet. Én tisztában vagyok az ott leírtakkal, a cikk jegyzőjének kellett volna a megjelenés előtt elolvasnia. Bár jegyzem meg, hogy ebben az esetben az égvilágon semmi jelentősége nincs az ivaros/ivartalan alakok közötti megfeleltetés bizonytalanságának. Itt ugyanis a tudományos nevek közel következetes elírásáról, illetve arról van szó, hogy a gyakran látható fajok felsorolása közben kétszer, két külön néven került említésre ugyanaz a faj (lehetett volna további 4-5 néven is említeni, mivel régóta ismert jószág, volt idő arra, hogy gyűljenek a nevek). Plusz egy rossz határozásról. Ha már publikáláskor kéznél a net,javaslom ellenőrzésre a Wikipédiát is ezügyben, bár léteznek kimondottan szakanyagot tartalmazó, nagyar nyelvű oldalak is (www.terra.hu/gomba/, www.gombanet.hu/, stb.), ahol azért valamivel megbízhatóbb információk lelhetők fel.
süti beállítások módosítása