Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos (vö. teknősbéka).

Magyarországon főleg a keleti sün (Erinaceus roumanicus) honos, bár ritkábban előfordul az európai sün (Erinaceus europaeus) is. Hobbiállatként pedig egyre többen tartanak otthon is sünt, amely lehet az Afrikában honos fehérhasú sün vagy a szintén afrikai származású egyiptomi füles sün. Ezek az állatok a magyar éghajlatot nem viselik el, télen semmiképpen sem tarthatók a szabadban.

A keleti sün a dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben, cserjésekben fordul elő, de városi parkokban, kertekben is gyakran felbukkan. Védett, természetvédelmi értéke 10.000,– Ft.

A keleti sün elterjedése kék színnel jelölve

A jellegzetes tüskék tulajdonképpen módosult szőrzet, és a kölyköknél még rugalmasak, később keményednek csak meg. Az állat testtömege elsősorban az évszaktól függ: a téli álomra készülve a sün akár 1900 g-os is lehet, a téli álom végén pedig 400 g, szinte csak csont és bőr. Feljegyezték, hogy a sünkölykök minimális testtömege, amellyel még átvészelhetik a telet, 700 g, de természetesen ez is függ a tél hosszától.

A sün látása gyenge, a táplálékot elsősorban kiváló szaglásával és hallásával kutatja fel.
Ha megijesztik, összegömbölyödik, és kimereszti a tüskéit, ami kitűnő védekezés a ragadozók ellen, de nem jön be a járműveknél. Nagyon sokat elgázolnak, mert az autó közeledtével ijedtükben összegömbölyödnek, ahelyett, hogy elfutnának. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

A sün magányos életmódot folytat, főleg alkonyat után bújik elő, bár egyszer, még óvodás koromban, délelőtt is láttunk egyet éberen, igaz, lehet, hogy ezt a sün nem így tervezte. A mesékből tudjuk, hogy tejet iszik és almát eszik. Ezenkívül főleg hernyókat, bogarakat, csigákat, földigilisztát fogyaszt. Időnként földön fészkelő madarak fiókái, tojások, gyíkok, néha dögök vagy lehullott gyümölcs is szerepel az étlapján, de a kitett macska- és kutyatápot is nagyon szereti. Nyár végén már készül a téli álomra: ilyenkor jóval több táplálékot vesz magához, testtömege rohamosan nő, három héten belül akár meg is kétszereződhet.

A nőstény évente kétszer hoz utódokat világra, egy alomban általában hét utód van. A vemhességi ideje kb. 2 hónap. A kis sünök vakon jönnek világra, kéthetes korukban nyílik ki a szemük, és hamarosan követik anyjukat vadászni. Ilyenkor füttyszerű hangokkal kommunikálnak.
A sünszaporulat elég nagy, még úgy is, hogy a kölykök jelentős része nem éli túl az első telet.

A sün valódi téli álmot alszik (hibernálódik), azaz ősszel beássa magát az avarba, összegömbölyödik, légzése lelassul, és a testhőmérséklete 5 °C-ra csökken.
A téli álomból akkor ébred fel, ha a külső hőmérséklet tartósan 15 °C, azaz általában március-áprilisban. Ez azt jelenti, hogy ha hirtelen jön egy-egy januári felmelegedés, akkor a sün fölébred, ezzel viszont nagyon sok energiát pazarol el, és a tél hátralevő részére nem marad elég zsírtartaléka.
Mi magunk is segíthetünk a sünöknek átvészelni a telet, ha a nyár végén levágott gallyakat, leveleket ősszel nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyjuk; a sünök szívesen telelnek át ezekben.
 

Ha a kertes házban lakunk, és kutyát, macskát tartunk, akkor jó tudni, hogy a sünök nagyon bolhásak lehetnek, és az élősködők átterjedhetnek a kutyákra/macskákra is. Ebben az esetben fordítsunk fokozott figyelmet a bolhairtásra.

Ha sünt látunk, azt a vadonleső oldalán lehet bejelenteni, ezen az oldalon összesítik az észleléseket
Ezen az angol oldalon pedig akár profi sünodút rendelhetünk, vagy a leírás és a képek alapján meg is építhetjük.