A nyárral a mérgező növények is burjánzásnak indulnak, úgyhogy ideje folytatnunk "gyönyörű mérgekről" szóló sorozatunkat. Következő áldozatunk a csattanó maszlag (Datura stramonium), mely több súlyosan mérgező növénnyel - nadragulya (Atropa belladonna); bolondító beléndek (Hyosciamus niger)- együtt gazdagítja a burgonyafélék családját.

Dél-Amerikából származik, Európában a XVI. században terjedt el, először botanikus, majd házi kertekben. Nálunk is gyakori: leginkább nitrogénben gazdag talajon, parlagokon, legelőkön, de művelt talajon, lakott területen is előfordul. Szinte bárhol találkozhatunk vele. Melegkedvelő, szárazságtűrő gyom.

Levele és termése kis mennyiségben bódító, görcsoldó, fájdalomcsillapító, altató hatású. Főzetét régen szülési fájdalmak érzéstelenítésére alkalmazták. A népi gyógyászatban az asztma ellenszere. A gyógyszeripar ma már nemigen használja, mert a gyógyhatású és a halálos adag között alig van különbség.

Bódító hatása miatt évezredek óta afrodiziákumként is alkalmazzák, de ezt jobb, ha a varázslókra bízzuk, és mi magunk más megoldásokat keresünk. Átvitt értelemben kábító voltára utal a „beveszi a maszlagot” kifejezésünk is.

Júniustól késő őszig virágzik. Illata kellemetlen, a keserűmanduláéra emlékeztet. Durva tüskés termése dió alakú és nagyságú. Külleme alapján kaphatta a ’töviskés disznó’ és ’tövisalma’ elnevezéseket a népnyelvben. A kb. 3 mm átmérőjű, szürkésfekete magvak lapított vese alakúak.

A növény minden része mérgező. Főleg a levele és a magja tartalmaz hioszciamint, szkopolamint és atropin-alkaloidokat, amelyek a paraszimpatikus idegrendszert bénítják. 4-5 gramm levélből készült főzet már mérgezést okoz. Gyermekkorban 15-20 mag elfogyasztása halálos lehet.
A mérgezés tünetei: izgatottság, szapora érverés, száraz nyálkahártyák, remegés, pupillatágulat, fényérzékenység, görcsök, majd tompultság, aluszékonyság, végül bénulás. Gyors orvosi beavatkozás, hánytatás, gyomormosás szükséges.

Valamennyi állatfajra is mérgező. A maszlagmérgezésben elhullott állatok húsa emberekre és állatokra szintén veszélyes lehet. Ha baromfiudvar közelében terem, irtani kell, mert a magvaktól a szárnyas háziállatok is elpusztulnak. 

Magja aratáskor bekerülhet a haszonnövények közé, és így az ételbe is. A 80-as években tömeges megbetegedést okoztak a lencse közé keveredett maszlagmagok. 

Még egy érdekesség: a növény angol neve ("jimsonweed") Jamestown városának nevéből ered, ahol 1676-ban az első haláleseteket jelentették a maszlag elfogyasztását követően. 

További hasznos és érdekes információkat itt és itt találsz.