Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Ehhez viszont személyesen ismerni kellene őket. Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

A légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom

Szerencsénkre nem vagyunk teljesen kiszolgáltatottak, hiszen a tudomány már sok mindenre fényt derített. Például ahhoz, hogy megtudják, miként szívogatja a növényt – biztos nem a remegős kezűek – folyékony ezüst ragasztócseppel húszmikronos arany elektródát rögzítettek a levéltetű torához, a másik elektródát pedig a tápláléknövény talajához. Az úgynevezett behatolásmérő által gerjesztett műszer rezdüléseit figyelők rájöttek, hogy a vizsgálat előtt kiéheztetett levéltetű, nem ront a levélnek, mint borjú az anyjának. Előbb apróbb tapogatással, szívogatással szomját oltja, majd csak később lát hozzá a több szakaszos táplálkozáshoz. E leskelődés nem volt öncélú, mert arra derített fényt, mikor és milyen körülmények között jutnak be a tetű nyálából a vírusok.

Ha már a nyálnál tartunk: a levéltetű garatszivattyú és nyálmotorja pumpálja a növényi nedveket a teleszkópos szipókából a táplálékcsatornába. Ez semmi az érzékeléshez és a szaporodáshoz képest! A rövid életű, apró rovaroknak rendkívül fontos tudni, mikor és hol vannak, ezért nemcsak fényt - és részben (levél)alakot is - érzékelő szemük, szaglásuk és ízlelésük révén viszonylag pontosan tudják, melyik hetében jár a nyár, milyen növényen vannak.

A leanderek gyakori lakója az Aphis nerii

Az egy szezonban több generációt is megélő tetűrokonság a rügyek tövén megbúvó tojásokból előmászó lárvákkal kezdi a szezont, ezekből olyan ősanya lesz, akinek nem kell tetűurakra várni, mert szűznemzéssel szárnyatlan elevenszülő leánynemzedéket hoz világra. Ezek azután az egész szezonban, egymást követve több nemzedékkel árasztják el a környezetet.

A hangyák gyűjtik a felületesen emésztő tetvek mézgacseppjeit

Ugyanannak a fajnak vannak szárnyas és szárnyatlan egyedei is. A szárnyatlanok mozgása korlátozott ezért helyhez kötöttek, a szárnyasok virgoncabbak. Rájuk akkor van szükség, ha valami – pl. a növény elpusztulása, tápláléknövény-váltás – miatt költözni kell. A levéltetűszezon a tojásrakó nőstény megjelenésével fejeződik be. Ők akkor kelnek életre, ha anyjuk vaksi szemeivel látja, közeleg az ősz, mert rövidülnek a nappalok és a növények nedvei is változnak, hiszen azok is a télre készülnek. Ekkor már ivaros hímet is szülnek, akik révén pompás, a vad teleket is túlélő tetűtojásokat lehet a rügyek tövében elhelyezni.

A zöld színű zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) nagyon ügyes, mert szárny nélkül is képes gyorsan közlekedni. A levélről leugró tetű mindig ragadós lábával lefelé érkezik az alatta lévő levélre. Hogy hogyan, itt megnézhető.

Kártételükkel most nem is foglalkozunk, inkább gyérítésükkel. A levéltetvek körül kialakult táplálékláncban vannak olyan ragadozók, amelyeknek nagy csemege a levéltetű. Ilyenek a katicabogarak, zengőlegyek, zöld és barna fátyolkák, virág-, mezei-, tolvajpoloskák és valódi fülbemászók. Egy katicabogár lárvaként 300-800 és kifejlett állapotban 1000-2500 levéltetűt fal fel. Nem sokat kockáztat, amikor a lassan mozgó tetveket lerohanja és felfalja. Ide kattintva megnézhető, hogyan.

Náluk azonban lényegesen hatékonyabbak a levéltetűrontó fürkészek, (Aphidiidae). Több fajukat, mint természetes növényvédelmi fegyvert be is vetik.

A fátyolka lárvája 800 tetvet is felfalhat

Állandóan harcolni kell a tetvek ellen, mert, ha megtelepedtek, sok kellemetlenséget képesek okozni. Ki-ki ízlésének megfelelő fegyvert választhat ellenük. A vegyszerek közül többféle hatásmechanizmusú jöhet számításba, olyan, amelyik a tojást olajjal vonja be, ezért mielőtt kikelne, megfullad. A másik szer a tetűhöz érve pusztítja el, de van, amelyik az étken keresztül mérgez, vagy éppen jóllakottság érzését kelti. Másféle, amelyik a zsenge tetvek külső takaróját nem hagyja megszilárdulni. Mindez a mostani (2013/2014-es) szezonban különösen izgalmas lesz, hiszen a szokatlan tél bizonyára megbolygatja e szerzetek életét is.