A helyes öntözéssel a forró napokon sokat lehet lendíteni a növények életkedvén. Ha jól választjuk meg az időpontot és a vízmennyiséget, akkor nem a locsolókanna rabjaiként kell órákat tölteni a napi öntözéssel.

Az öntözés idejének, gyakoriságának és a víz mennyiségének megválasztása komoly tudomány. Ha valaki a tökéletesre törekszik, akkor ismerni kellene a locsolásra váró növények pontos egészségi állapotát, táplálékfelvételének működését, az időjárás menetét. Szerencsére a növények többsége toleráns, ezért jót tesz velük, aki csupán egy kicsit többet tesz értük, mint rutinszerű kötelességként nyitja a kerti csapot vagy löttyint több-kevesebb vizet a cserépbe.

Sokféle kerti öntözési módszer létezik, nem is könnyű feladat választani közöttük. A legegyszerűbb és legolcsóbb a kannás. Igaz, cipelni kell a csaptól a szomjazó növényekig, de mással pótolhatatlan előnye a pontos és hatásos, ugyanakkor a legkisebb vízveszteséggel járó takarékos locsolás. Elég csak azokra a több száz négyzetméteres, virágos falusi előkertekre gondolni, amelyeket a nagymama esténként néhány öntözőkannányi vízzel képes parádés állapotban tartani. Ilyenkor a 40 fokos kánikulában ismét szerephez juthat a kanna.

Az esőztető öntözés során valamilyen szórófej a vizet a levegőben elporlasztja és az az elnevezést tükrözve esőszerűen hullik a talajra. Az öntözőberendezéstől függőn – általában egy ütközőcsavar tekergetésével - a cseppméret is pontosan szabályozható. Ennek a mostani melegben van jelentősége. A nagyobb csepp – ha a csavar nem ér a sugárhoz – kevesebb vízveszteséggel öntöz. A csavart nem szabad elveszíteni, mert ha a szórófej nem porlaszt kellőképpen, akkor a talaj összetömörödik.

A föld alatti öntözőrendszereknél, pláne, ha profik telepítették, pontos a cső keresztmetszetének és a szórófejeknek méretezése, nem így a felszíni slag és az öntözőegységeké. Gyakori hiba, hogy a víznyerőhely (csap), a cső, a csatlakozóelemek és a szórófejek típusa és teljesítménye nincs az elvárt munkával arányban. Kevesen tudják azt is, hogy a leginkább elterjedt 1/2 colos gumitömlővel mennyi ideig kell öntözni. Egy 200 négyzetméteres kertet, a percenként 25 liter továbbítására alkalmas slaggal 3,5 óra alatt lehet 20 ml víznek megfelelő mennyiséghez juttatni.

A csepegtető, minden növénynek egyedi vízpótlás jelentő öntözés víz és munka takarékos és egyszerű eszközökkel automatizálható.

Sokan úgy tartják, hogy a gyepet sem szabad locsolni nappal. Tévednek. A kertet és a ház környezetét hűsíti, ha a legnagyobb forróságban öntözik a füvet. Ha esőszerű az öntözés, akkor nagy bajt nem okoznak, leszámítva, hogy ilyenkor olyan nagy a növény és a talaj együttes párologtatása, hogy jobb esetben is csak a kijuttatott víz 20 százaléka juthat el a gyökérzónába. A napos öntözésnek sajátossága az is, hogy a fűszálakon, vagy más növények levelein megmaradó vízcseppek gyűjtőlencseként működnek, s a napsugarak fakó foltokat, de lyukakat is égethetnek a levélre. Ha ilyet találnak, nem a gombát kell okolni.

Egyébként a hajnali, vagy kora reggeli öntözés más kert- és teraszlakók számára is kedvezőbb, ugyanis ilyenkor viszonylag hamar elpárolog a talaj felszínéről vagy a levélről a víz, s nem nyújt táptalajt a levélfoltok többségéért felelős gombáknak.

Az egyre népszerűbb mediterrán kúszónövények a szép és a bőséges virágzáshoz különleges öntözést igényelnek. Nemcsak rendszeresen kell az edénybe vizet juttatni, hanem a forró napokon a lombot is kell permetezni. A helytelen vízkezelésre több kúszónövény fonnyadással, levélfoltossággal válaszol. Ha nem naponta néhány percet, hanem hetente kétszer, háromszor és ilyenkor hosszabb ideig permetezünk, akkor elkerülhetjük a nemkívánatos reakciót.

Murvafürt (Bougainvillea)

Kevés az olyan növénykedvelő, aki néhány pozsgást, kaktuszt ne tartana. A faramuci növényaszkéták vízgusztusát nem egyszerű eltalálni. Sokan azt hiszik, a pozsgásokat nyáron nem, vagy csak keveset kell öntözni. A vaskoslevelűek természetes élőhelyükön hozzászoktak a kevesebb vízhez, ha ennél többet kapnak, elpusztulnak. Az esőtől védett helyen lévőkkel egyszerű a helyzet, önmérsékletet kell tanúsítani. Ha viszont a kertben, balkonon nyaralnak, akkor arra kell ügyelni, hogy ne legyen az edény alatt alátét, mert ilyenkor nem folyhat el szabadon a felesleges esővíz. Ha a kaktusz neki való homokos, köves talajban áll, akkor ez gyorsan elvezeti a veszélyes felesleget. Ha másféle talajba ültették, akkor érdemes gyorsan átültetni.

Az északi féltekéről származó furcsa növényekre általában az is igaz, hogy a téli pihenésük alatt nem kell őket locsolni, ekkor ugyanis nyugalomban vannak. A déli félteke növényeinek biológiai órája pontosan fordítva jár, ők nyáron pihennek, azért ilyenkor, ha már fonnyadnak, kevéske vizet kell nekik juttatni; ha eltérünk a menetrendtől, akkor előfordulhat, hogy a karácsonyi kaktusz nem az év végén virágzik.