Látogatóban a gibraltári tatárvirágnál

2013.07.31. 09:30 - Czauner Péter

A dél-spanyol utazás kihagyhatatlan helye a nagy hírű Gibraltár. Az egynapos rohanó turisták között másként fedezi fel a helyet a növénybarát. A földrajzi, történelmi és főleg hadi különlegességnek számító parányi félsziget egyébként sok botanikai érdekességet rejt. Tanulni is lehet, mindenek előtt azt, hogy errefelé a gaznak nincs helye, legalábbis, ami a felügyelt területet illeti. A kertes házak kerítésein bekukucskálva rögtön szembeötlik; itt angolok laknak. Ugyanis a délszaki spanyol kertekben, az errefele nehezen ápolható gyep háttérbe szorul, inkább csak fűpótlónak szolgáló tarackos egyszikűeket látni, ellenben Gibraltár lakóit és parkjait ápoló kertészeket dicséri, hogy valódi fűfélék adnak alapot a bőven virágzó és örökzöld mediterrán háttérnek.

A Gibraltár építő spanyol kerékpáros munkás emlékműve.JPGA Gibraltárt építő spanyol kerékpáros munkás emlékműve

Miután az olcsó szeszt, dohányt és elektronikai berendezéseket árusító angol bevásárlóutcákon sikerült átvergődni, elkölthetünk egy hazai, vagyis szörnyű angol ebédet. Érthetetlen, hogy ugyanabból az alapanyagból néhány kilométerrel odébb a spanyolok kiváló birka, vagy halsültet készítenek, addig az angol szakács íztelen, rágós cafrangot varázsol. Sebaj, irány a sziklára felvezető drótkötélpálya indulóállomása.

Ha futná a Gibraltárra szánt időből, érdemes egy órát szánni a közeli Alameda Kertre. Az alig hathektáros ­ ma botanikus ­ kertet, majdnem pontosan kétszáz éve alapították maguknak az angolok, nyilván azzal a szándékkal, hogy a mediterrán klímán megélő birodalmi, az angol koronagyarmathoz tartozó területről származó növényeket bemutathassák a szűk garnizonban unatkozó briteknek.

Bezsúfolva, minden ami mediterrán.jpgMinden egy helyen, ami mediterrán

A helyi útmutatóból kiderül, hogy a mostanában erre látogató szerencsés, hiszen a hosszú ideig elhanyagolt parkot az elmúlt két évtizedben felújították és eredeti pompáját visszaállították. Aki  valamennyit konyít a növények hőmérsékleti igényéhez, az sejtheti, miként érzik magukat egy olyan helyen, ahol az átlagos évi középhőmérséklet 18,2 fok, és sosem fagy. A több mint ötszáz virágos faj mellett a temérdek örökzöldet úgy lehet látni: az otthoni szoba- és pálmaházi növényeink többségét ültették itt a szabadba. Igaz kicsit összezsúfolva, de csaknem eredeti pompájukban díszelegve bosszantják a fényképezőt, aki nem kis fáradtsággal igyekszik az objektívje látószögébe tömöríteni őket. Szerencse, hogy még a kis fényképező alkalmatosságokon is van videó funkció, ez a képmező mozgatása révén sokat segít a látottak dokumentálásában.

A rövidke kitérő után vissza a sziklacsúcsra induló drótkötélpályához, pár perces lélegzetelállító utazás után rögvest szembesül az utazó Európa egyetlen szabadon élő főemlősével, a pofátlan berber makákóval. Bár arcukról pontosan kiolvasható, tudják ezt és azt is, hogy mire számíthatnak tőlünk, de képtelenek ellenállni egy szabad simogatás lehetőségének. A szerencsésebbektől csak a fagyit, szendvicset veszik el, igazán porul az jár, akinek a nyakláncát tépik le vagy a kis táskáját, nejlonzacsiját csenik el. A meredek falon elillanó tolvajokat üldözni sem érdemes.

Fagyira várva.JPGFagyira várva

A szikla nevezetességeihez vezető ösvények mellett jukkák, citrusok, agávék, eperfák, mindenféle pinea, olíva nő és aki felismeri itt, eredeti helyén láthatja a gibraltári tatárvirágot. A fehértől halványliláig különböző színváltozatú virágok pompásan érzik magukat a sziklák repedéseiben.

A gibraltári tatárvirág prima sziklakerti növény.jpgA gibraltári tatárvirág remek sziklakerti növény

Az igazi csoda azonban a felső szikla legdélibb pontján induló meredek szerpentinösvény, amely a kopaszabbik részen ereszkedik alá. A le-fel túrára csak jó kondícióban és megbízható cipőben ajánlott vállalkozni, nyáridőben nem árt, ha fejenként legalább két liter vizet is cipelnek és délelőtt érdemes nekiindulni.

Szédülős ne merészkedjen a mediterrán lépcsőkre.jpgAki szédülős, ne merészkedjen a mediterrán lépcsőkre

A Földközi-tenger felett – ahol a katonák cipelték fel a háborúskodáshoz a muníciót, akkumulátort és még ki tudja mit – gyalogolni fura érzés. Olyan növényeket láthatunk vadon az Afrika felől állandóan fújó párában a meredek sziklafalon, amit sehol máshol. Itt él a már emlegetett tatárvirág, gibraltári kakukkfű, levendula.

A köd mögött Afrika.JPGA köd mögött Afrika

A Gibraltári sziklaprojektet felkeresőknek egyetlen jó tanács: nehogy igénybe vegyék a jegy árában benne lévő, az úti okmány fejében kikölcsönözhető multimédiás idegenvezető készüléket, ezt ugyanis a csúcsra vissza kell vinni, különben búcsúzhatunk azt útlevelünktől. Erre senki sem figyelmeztet minket, ez Anglia, a szabadság hazája,  ahol mindenki szabad belátása szerint cselekszik; kap a 20 fontos jegyárba foglalt multimédiás készüléket ingyen, letétbe helyezve az útlevelét, s ha nem ér vissza időben, a csúcson lévő iroda bezár, ezért az óvatlan turista viseli a következményeket.

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása