Ahogy haladunk a nyárban előre, úgy egyre több a munka konyhában is, hiszen már lehet tartósítani a kertben termett finomságokat.  Általában a lekvárok és az udvardi nagynéném által eltett olajos zöldségsavanyúságok a kedvenceim közé tartoznak. A zöldség, gyümölcs gazdaságos felnevelése sikerülni szokott, de a tartósításnak csak az elméletét ismerem. A nyári konyhában sertepertélő családtagjaim keveset tudnak a különböző veszedelmes gombákról, baktériumokról, amelyektől menteni kell a finom gyümölcsöt, zöldséget, de rutinszerűen mossák, forrázzák az üveget, dunsztolnak, és az alapanyag is tisztán kerül a fazékba. Nekem itt csak annyi feladat marad, hogy a gázpalackot aktiváljam, és hordjam a terményt meg az egész évben gyűjtögetett üvegeket.

Az idén az állam is bábáskodik a házi befőzés felett, mert az egyre több feladatot ellátó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a napokban a házi befőzéshez segítséget nyújtva hozza a frászt a lekvárt és egyéb élelmiszert tartósítókra. A honlapjukon közreadott cikkben elmagyarázzák, hogy az alapanyag konyhába kerüléséig miféle rontó szervezetekkel kell küzdeni. Érdemes a cikket kinyomtatni és a hosszadalmas lekvárkavargatás közben olvasgatni. Nagyon fontos, hiánypótló tanulmány ez, ami a gazdasszonyképzés szempontjából nagy jelentőséggel bír. Tudjuk, hogy „a mikrobák bekerülését a tisztaság és a légmentes lezárás akadályozza meg, szaporodásukat magas só- és cukortartalommal, ecettel és/vagy egyéb tartósítószerekkel gátolhatjuk, elpusztításukat az alapos hőkezelés (felfőzés, gőzölés) segíti. A romlás jelei a penészedés, szín-és szagelváltozás, felpuhulás, habzás, gázképződés. Romlott élelmiszert soha ne fogyasszon el!”

Próbálok visszaemlékezni felvidéki nagymamámra, aki igen finom étkek mestere volt, hogyan is csinálta budapesti belvárosi konyhájában. A részletekre nem emlékszem, csak a finom ízekre és arra, hogy főztjétől, lekvárjától, pálinkájától senki nem lett rosszul.

Abban viszont teljesen igaza van a hatóságnak, hogy az alapanyagok mindig jó minőségűek legyenek, és az otthon feldolgozott gyümölcsöknél is ügyelni kell az esetleges permetezés idejére. Sok galibát okozhatnak a sérült termések, amelyeket „jók lesznek a kompótba, vagy a lekvárba” alapon választanak ki. A sérült terményeken nagy számban találhatók romlást okozó mikrobák, melyek az ép darabokra is rákerülnek.

Nagyon fontos az edényeket, eszközöket alaposan elmosni, fertőtleníteni vagy kiforrázni.

A rutinos háziasszony számára az apró kudarc nem szokott nagy fejtörést okozni, mert ha kicsit penészes lesz a befőtt, vagy lekvár, leszedi a hibás részt, újból megrottyantja a sparhelten, és máris jó lesz.