A’ Gazdaszszonyi munkákról
Az Égettbor, Rozsolis, Punts, Ratafia, és Szagos-Vizek készitéséről.
§. 94.
Matériájokra nézve nem vólna rossz, ha a’ mi Fazekassaink tserépből tudnák jutalmassan, állandóan, ’s tisztán, a’ nagyobb, és kisebb Lombikokat összeállítani; de mivel még ez tsak kívánság; kéntelenek vagyunk a’ Rézkazánokkal megelégedni, noha őket drágállom is, nemis tartom egésségesnek egészen. Közönségesen körűltök ezek szükségesek a’ megjegyzésre:
1. A’ Kazánt tisztán, és nem görtsösen kel a Rézmívessel tsináltatni; az illyen munkát könnyebb tisztítani.
2. Formájokra nézve a’ Kazánok jobbak, ha szélesebbek; mint magasak, és derekok egyenlő kerék, nem pedig kartsúk, és a’ nyakok nem igen szűk, mint közönségesen szokás: mert ezekben a’ gőz az oldalakban megütközvén viszsza foly a’ törköly közzé. Erre nézve:
3. A’ Sipkája is majd szint ollyan széles legyen, mint a’ dereka, és tsak igen rövid, és vastag nyaka. Erre nézve a’ nyaka’ behajlását ollyan lassan kel bevezetni, hogy a’ gőz egyenesen a’ Sipkában ütközvén, ennek hirtelen legörbülése által a’ Cseppek a’ Csőkbe folyjanak. Azomban az illyen széles sipkát a’ ki tsináltatja, magasabbra hagyassa, mint rendszerint szokás, két tzóllal: mert külömben igen egyenesen szolgálván bele a’ meleg: a’ gőz nehezebben fog tseppekké válni.
4. Nagysága a’ Kazánnak, Seprő, Törköly, és gyümölts égetéshez, és a’ Gazdasszony erejéhez képest 1. és legfeljebb 1 ½ akós lehet. A’ drágább italoknak, mint a’ Rozsolis, Eper, Kajszin, Öszibaratzk, Meggy, Cseresznye, és a’ szagosvizek égetésére, a’ Gazdasszonyok réz, vagy bádog 10-12 itszés Lombikot tartanak. Tsévesse, vagy Hűtője, e’nek egy kisded üst, a’ melly a’ Lombik Sipkája’ nyakához van forrasztva, és belöle a’ melegvizet tsapon leereszteni lehet.
5. A’ tsőkre azt jegyzem meg, hogy azon végek, a’ mellyek a’ Sipkával összeragadnak, tág, széles legyen, és alább minél szükebb. Mentől hosszabbak a’ tsők, és mentől nagyobb részek van, szüntelen hideg víz alatt: annál több lesz az Égettbor. Két akós Kazánnak 4 ½ lábra kel a’ tsők hosszúságát hagyatni.
6. A’ Katlan, a’ mellyen a’ Kazán áll, tsak ritka helyen van jól tsinálva. Ha az igen szűk és alatsony, és a’ Kazán igen méllyen le mehet bele: a’ lángnak nints elég helye a’ megforgásra. Ha a’ szél egyenesen befújhat a’ Katlan’ szájján: a’ láng hátra fog szolgálni, és a’ Kazánt tsak hátúl forralja. E’ miatt jóval is kevesebb lessz az Égettbor. Ha tehát a’ fazék tsak épen a’ fenekéről melegszik; a’ törköly benne gyakran megis ég már akkor, mikor még a’ többi része hideg: úgy kel tehát a’ Katlan boltozatját tsinálni, hogy a’ fazékat egészen a’ füleig leereszteni lehessen, és így a’ melegség a’ törkölyt köröskörűl érje, és ne tsak a’ feneke melegedjék, és a’ szél bele ne fújjon.
7. Ha a’ Katlant ollyan helyen lehet tsinálni, a’ hól a’ víz (ha a’ szükség kivánja) magától tsatornán befolyhat a’ Csévesbe, vagy Csőszkádba: a’ munkát nagyon segiti. A’ Cséves 2. akós Kazánhoz, öt akós, és magas szokott lenni, nehogy benne a’ víz fenekéig melegedjék. A’ Lombikok tsak vas lábon állanak: de jobb ha kitsiny katlan rakatik hozzájok.
mement 2011.09.28. 11:35:59