A vöröskáposztamagot nem olyan rég fedeztem fel; ennek a zöldségfélének eddig csak az almával párolt, kacsacombbal dúsított változatát ismertem, amely nagyon bejött, úgyhogy gondoltam, adok egy esélyt a magnak is. Nem bántam meg:)

A csíráztatás a szokott módon indul: 1 tálhoz 1 evőkanál magot megmosok, világos helyre rakom, naponta kétszer átöblítem, aztán csak várok, várok, várok. 6 napot. De megéri!

Nagyon finom friss, ropogós, kicsit csípős, mint a káposztatorzsa. Szendvicsekhez kiváló. Élettani hatásai sem utolsók: gyulladáscsökkentő, fekélygyógyító, vértisztító. Daganatnövekedést blokkoló enzimeket tartalmaz. Sok C-,B₁-, B₂-vitamin, valamint kálium, kalcium és magnézium van benne.

1. nap	3. nap
	Az első 2 napban szinte semmi nem történik, aztán beindul az élet!  A harmadik napon már megjelennek a csírakezdemények, a hatodikon pedig már kifejlett kis növénykék töltik be a tálat. Színük éppen olyan sötétlilás, vöröses, mint a kifejlett káposztáé. Jó étvágyat hozzá!
6. nap