Pápáról elszármazott kedves kollégám hívta fel a figyelmemet a halvány sáfrányra (Crocus vittatus), melyet a hétvégén le is fotózott.

A sáfrányok kora tavasszal és ősszel nyíló virágok. Rendszerint már februárban előbújnak, de idén a sokáig fagyos éjszakák miatt még most is virágzanak.

A növény mindkét neve a bibékre utal: a sáfrány az arab ’zafran’ (jelentése: sárga) szóból származik, mely az aranysárga bibéket idézi. Tudományos neve, a ’crocus’ a latin crocos-ból ered, mely fonalat jelent, és a megszárított bibe fonal alakjára utal. Nyugat-Európában a 12.század óta termesztették, Magyarországon a 13. században említik meg először.

A jóféle sáfrány (Crocus sativus) bibéje vörösesbarna, aromás illatú fűszer, az ételt aranysárgára festi. Ezt a régi fűszernövényt már az egyiptomiak is használták ételek színezésére és ízesítésére, a görögök és a rómaiak óta pedig afrodiziákumnak is tartják. Zeusz, Kleopátra és a római császárok is előszeretettel használták bódító szernek. A középkorban fontos festékanyag volt.

A fűszerként használt sáfrány nem véletlenül olyan drága, a bibegyűjtés nagyon kemény munka. Itthon viszont nem érdemes próbálkozni, mert az őshonos hazai fajok védettek, ráadásul nem is jók fűszernek, ahogy a cserépben kapható hibridek sem.

Így van ez a halvány sáfránnyal is, melyet sokáig kárpáti sáfránynak tartottak, és csak később nyilvánították külön fajnak. A halvány sáfrány különlegessége abban áll, hogy Magyarországon a Kupi-erdőben egyedülálló állománya él. Kup község a Bakonyalján, a Devecsert és Pápát összekötő út mentén fekszik. Az erdőben tanösvény segíti a környék élővilágának megismerését, melyet Tallós Pál erdőmérnökről neveztek el. Ő figyelt fel az 1950-es években a pápai piacon a halvány sáfrányra, a virágszedő asszonyokon keresztül vált ismertté a Kupi-erdőben élő kiterjedt állomány.
A növény természetvédelmi eszmei értéke 10 000 forint, vigyáznak is rá az erdészek, őrök, most, hogy nyílik. Aki véletlenül arra jár, ne hagyja ki a gyönyörű látványt!

Forrás itt és itt.