A bogyósok mellett a mogyoró az egyik legfurcsább növényünk. A hozzáértő nem keveri a mókusmogyorónak mondott csonthéjast a hasonló nevű hüvelyes földimogyoróval. A mostani írásunk témájául szolgáló mogyoróból kétféle nagy csoport létezik: a bokor (Corylus avellana) és a fa, ez utóbbi a törökmogyoró (Corylus colurna L.), mely parásodó törzsű, szép fa lesz. Levantei mogyorónak nevezett termése igen kellemes ízű. De sok kertben nem terméséért tartják, hanem elvadult dísznövényként él.

A mogyoró a legkorábban virágzó gyümölcsünk. Virágai inkább érdekesek, mint pompázatosak. Ezért nem a rovarok segítenek megporozni, hanem a tél végi szelek röpítik a pollent, így virágozhat már a legvadabb mínuszokban. Érdemes nagyítóval megvizsgálni a fura porzós és termő virágot.

Minden mogyoró egylaki és váltivarú, ami annyit tesz, hogy a hím- és nővirágok külön virágzatokban fejlődnek. Ráadásul önmeddő, így védekezik az önmegporzás ellen. Ezért van szükség arra, hogy egymás közelében más mogyoró is legyen. A fiúvirág, a barka február közepétől szórja a virágport . A termős virágok, első ránézésre kármin színű kis pamacsok, viszont már decemberben megjelennek, egy-egy ilyen virágzatban 4–16 egyszerű nővirággal. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem fázhat meg. 

Sok eldzsungelesedett mogyoróbokor porosodik a kertekben, pedig legtöbbjük bőven teremne, ha a közelben társa lenne, és néha megmetszenék, mert hajlamos az elvadulásra. Az ilyen pedig csak mutatóban terem.
A mogyoró metszése nem nehéz, de mivel kevés van belőle egy-egy kertben, ezért külön meg kell tanulni. A fává cseperedő törökmogyoró metszésével nincs különösebb gond. Annál jobban oda kell(ene) figyelni a bokormogyoróra. Mindenekelőtt tudni kell, hogy új mogyoróvesszőn hajtó- és vegyes rügyek nőnek. A hajtórügyből terméketlen, a vegyes rügyekből pedig termést hozó hajtások fejlődnek.

Ahhoz, hogy rendszeresen – tízévente 5-6-szor - teremjen a bokor, a termőkor eléréséig igényli az évenkénti rendszeres tavaszi metszést. A rengeteg tősarjból 5-6, a koronában arányosan, jól elhelyezett vezérvesszőből kellene a koronaágakat kialakítani, miután a felére visszavágjuk. Ezek aztán jól elágazódnak és berakódnak termővesszőkkel. Ha ilyen a bokor koronaszerkezete, akkor bejut a napfény is. Ha termőkorba ér a mogyoró, akkor a letermett vesszőket (erősségüknek megfelelően), az utolsó vegyes, nővirágot is tartalmazó rügy feletti második rügy után le kell vágni. Ekkor lesz elágazás és rendszeres termés is. A felesleges tősarjakat minél mélyebb metszéssel el kell távolítani. Ha ezek után besűrűsödik a bokor, akkor szükség lehet a ritkításra.
Az élemedett, elhanyagolt mogyoróbokrok előtt először az erős gallyvágóval térdre kell rogyni, és nekifogni a tősarjak pusztításának, második lépcsőben folytatható az akció a koronareformmal.

Ezek után már csak a mogyorólisztharmattól és a fura küllemű mogyoróormányos bogártól kell megvédeni. Az ormányos május-júniusban hosszasan rajzik, és miután hetekig képes a mogyoróbokron, fán mászkálni, a puha mogyoróba fúrja tojásait. Az itt kikelő kukacok a nemes részt teljesen felfalják, majd a kemény héjon egy kerek vészkijáratot rágva távoznak, hátrahagyva az üres mogyorót. Az ormányost valamilyen piretroid hatóanyagot tartalmazó egyszerűbb, és számos durvább hatású vegyszerrel lehet irtani, de az is gyarapíthatja a teli mogyorók számát, ha május-júniusban rendszeresen megrázzuk a bokrot, és az alá helyezett nejlonról összeszedjük az apró rovarokat.

Egyébként érdemes a saját mogyoróért megküzdeni – nem hiába élnek halnak érte a mókusok –, mert a mag 60 százalékban zsírt, 14 százalékban fehérjét tartalmaz, sőt más vitaminok mellett 100 g-onként 5 mg C-vitamin is van benne. További előnye, hogy a mogyorózsiradék alapvetően telítetlen zsírsavakból áll, amelyek nem növelik a koleszterinszintet.

Egyéb mogyorók:
Vérmogyoró - Corylus maxima Purpurea
Csavart mogyoró – Corylus avellana Contorta

Étkezési mogyorók:
Corylus 'Bőtermő Nagy'
Corylus 'Római'
Corylus 'Cosford'
Corylus 'Fertile de Coutard'
Corylus 'Fehér Lambert'
Corylus 'Geant de Halle'
Corylus ’Barcelona’
Corylus ’Bollwilleri csoda’
Corylus ’Zelli’