Galaj, pipacs, bükköny, árvácska, vérehulló fecskefű, konkoly, szarkaláb

A díszkertekben ritkábban, míg a gyepek, cserjesorok szélén gyakrabban megtelepedhetnek gyomsorozatunk második részének növényei. Az Ujvárosi Miklós által összeállított gyoméletforma rendszerben a T2-es jelző illeti ezt a szép virágokat is nevelő csoportot. Nagy kárt igazán nem okoznak, de azért nincs helyük a díszkertben, hiszen konkurensként felélik mások elől a tápanyagot, elszívják a nedvességet.

A T2-esek csírázhatnak ősszel és tavasszal is, tehát, ha sikerül a mostanában kihajtó apró növényt felismerni, jobb azonnal eltávolítani. Később, amikor erősebben gyökeresedik, netán elszórta virágonként sok száz magját, már nehezebb lesz. Ha a gyepen ütik fel fejüket, akkor a rendszeres fűnyírás általában kordában tartja őket, a szabad területeken pedig kapálással, sarabolással vagy talajtakarással lehet ellenük védekezni.

A legtöbb bosszúságot a ragadós galaj (Galium aparine) okozza. Nevét a serteszőrös, örvökben álló ragadós leveleiről kapta, de az egész növényt horgas tüskék borítják, amelyektől végképp belegabalyodnak a figyelmetlen kertészbe. Ha békén hagyják, akár másfél méteresre is megnő.

A pipacsot (Papaver rhoeas) mindenki ismeri. Szép nyári virágát szeretjük, az is köztudott, hogy a mák közeli rokona és gyógynövény, de frissen fogyasztva inkább méreg. Virágaiból régen nyugtató szirupot készítettek. Csokrot nem érdemes szedni belőle, mert sziromleveleit azonnal lehullatja. Léteznek hatalmas szirmú díszpipacsok is.

E csoportba tartozik a mezei árvácska (Viola arvensis) is. Jelenléte a kertekben nem káros. A kis termetű növény általában sárga-fehér virágot hajt.

A bükköny (Vicia sp.) már több bajt okozhat a gyepeken. Általában gyomtársulásokban él. Ha a rendszeres nyírás nem szorítja vissza, akkor kétszikű gyomirtóra szükség lehet.

A vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) olyan gyom, amelyikre érdemes odafigyelni, egy-két példány mindig jól jöhet, mert tejnedve szemölcsirtó hatású.

Meg kell még említeni a vetési konkolyt (Agrosstemma githago) is. Minden része mérgező, de az évszázados irtása sikerrel járt, mert ma már ritkán fordul elő.

A búzavirág (Centaurea cyanus) is a szép virágú T2-es sorát gyarapítja. Amilyen kedves, olyan agresszív. A kissé elhanyagolt szántó királya, mert szomszédjait megelőzve kebelezi be a tápanyagokat.
Az egész nyáron virágzó szarkalábak (Consolida sp.) is ebbe a csoportba tartoznak.