Ha már nem győzzük kivárni a tavaszt, fogjunk hozzá a metszéshez!

Bár a metszés hagyományosan a tél legvégére és a tavasz legelejére időzített szezonális munka, akinek sok dolga van, vagy nagy a kertje és sok a metszenivaló, az akár már most is elkezdheti a metszést. Ilyenkor a kertben az évelők még téli álmukat alusszák, visszafagytak, és most a talaj közelében lévő, vagy magában a talajban elhelyezkedő áttelelő szerveikkel várják a nyugalmi, hideg időszak végét.

Nyugalmi időszak

Talán kevesen tudják, de kertészeti szempontból érdemes elkülöníteni a biológiai nyugalmi állapotot és a kényszernyugalmi időszakot. Ez azt jelenti, hogy például a szőlő nyugalmi állapota október közepétől március közepéig tart. Ez  két szakaszra oszlik. A mély nyugalmi vagy biológiai nyugalmi szakasz január közepén véget ér, és innentől kezdve többnyire március közepéig már csak kényszernyugalmi állapotban vannak a növények. Ebben a második szakaszban már megindulhat a nedvkeringés, ha az időjárás kedvezőre fordul, és teremtődnek a kihajtáshoz a környezeti feltételek. Persze az időjárás akár a bolondját is járathatja a növényeinkkel. Egy január végi felmelegedésre sok növény rügypattanással válaszol, majd ha az enyhébb időszak után jön több hét kemény fagy, bizony növényeink visszafagynak.

Várni vagy nem várni?

Sok növény elfagyhat, hiszen biztosan nem tudjuk megmondani, mikortól nem jön már komolyabb hideg. Vannak növények, amelyek hajlamosak az idő előtti indulásra, és így az elfagyásra. Persze ezt a növény még túléli, csak előfordulhat, hogy nem virágzik és nem hoz termést abban az évben.

Ősszel metsszük vissza a rózsát vagy tavasszal?

Az ősz végi metszés vagy nem metszés kérdésére ugyanaz a válasz, mint a január végi, februári metszésekre. Ilyenkor azt javaslom, hogy a „nagyját” távolítsuk el a metszeni való ágaknak, vesszőknek. A végleges metszést, különösen szőlő, rózsa esetében pedig elvégezhetjük márciusban is. Így nem kell aggódnunk, hogy kifutunk az időből, ha hirtelen beköszönt a tavasz, és napok alatt elkezdenek hajtani a növények. A már kihajtott növények metszése sok hátránnyal járhat, pl. kései terméssel vagy termésaprózódással. Jobb, ha igyekszünk a metszéssel és előre dolgozunk, mert csak rövid idő áll a rendelkezésünkre. Ha egy rózsatövet 3-5 rügyre metszünk vissza, akkor az őszi, téli metszésnél nyugodtan hagyjunk többet rajta, pl. 6-8 rügyet, így ha vissza is fagy egy kicsit, lesz még miből levágni.

Jó tanács

Feltétlenül fertőtlenítsük a metszőollót a különböző fajtájú növények metszése között! Ahogy Semmelweis óta tudjuk: a fertőzések megelőzésének olcsó módja a kézfertőtlenítés, úgy ezt a gyakorlatot alkalmazzuk kertünkben is.