Klímaváltozás idejére: homoktövis

2019.07.26. 05:00 - kkm.furdancs

image5_14.jpg

Egyre háklisabb az időjárás kertészeink számára. A szárazság és aszály mellett a váratlanul jelentkező szélsőséges hatások is megkeserítik életüket. Át kell lassan gondolni, hogy az érzékeny gyümölcs-zöldség fajták helyett jobban alkalmazkodó növényeket ültessünk. Sajnos nem megoldás a mediterrán vagy trópusi övezet növényeinek betelepítése, mert azért a téli hideg megmaradt. Akadnak haszonnövények, melyek igénytelenségükkel, hő- és fagytűrésükkel a - minden évben más ok miatt - termés nélkül maradt pl. barackfa tulajdonosokat megbízhatóbb, bő termésű ültetvény telepítésére ösztönözheti. Ma a homoktövist mutatjuk be.

A homoktövis Európában és Ázsiában egyaránt megtalálható. 15 alfaja ismert, közöttük a bokrok habitusában, tövisességében és gyümölcsjellemzőiben van eltérés. Hazánkban is megtalálható, korábban a Duna felső és középső szakaszán, a Dráva mentén és a Balaton déli partján élt, ma már csak Újpesten találhatók védett populációi.

image4_17.jpg

A homoktövis terméseit az őskorban élelmiszerként, gyógynövényként használták. Az ókori görögök a leveleket és a fiatal hajtásokat adták a lovaknak, aminek köszönhetően szőrzetük egészséges és szép fényű lett. Innen ered a növény latin neve: „hippos”-ló, „phaos”- fény, ragyogás Termesztésbe vonása a XX. század elején kezdődött Oroszországban. Az első fajták, melyeket nagy gyümölcsméret, nagy cukor- és olajtartalom, viszonylag kis C-vitamin-tartalom jellemzett, az 1950-60-as években kerültek kereskedelmi forgalomba. Jelentős nemesítő munka folyt az egykori NDK-ban is. Nagygyümölcsű, nagy C-vitamin- és karotinoid tartalmú, megbízható termőképességű fajtáik egész Európában ismertek, elterjedtek. A nemesítők napjainkban olyan fajták előállítására törekednek, amelyek értékes beltartalmi összetevőik mellett többé-kevésbé tövismentesek, bőtermők és gépi betakarításra alkalmasak. Ma a legjelentősebb homoktövis-termesztő ország Kína, de nagy felületen termesztik Oroszországban, Indiában, a Balti országokban és Németországban is.

homoktovis.jpg

A homoktövis 1,5…4,0 m magasságú, lombhullató többtörzsű cserje, vagy kis fácska. Pionír jellegű faj, elsőként népesít be más fajok által még el nem foglalt területeket. Terebélyes, főként vízszintesen futó oldalgyökérzete és mélyre hatoló főgyökere van. Gyökérsarjakkal terjeszkedik, ezért természetes élőhelyein mindig csoportosan jelenik meg. Hajtásrendszere tövises, de ismertek enyhén tövises, vagy tövis nélküli változatai, fajtái is. Levelei szórt állásúak, 5…8 cm hosszúak, lándzsa alakúak, ezüstös színűek, fonákuk sűrű, pikkelyszerű szőrökkel fedett. Kétlaki növény, virágai lombfakadás előtt, március végén, április elején nyílnak. A termős virágok tömött fürtben, míg a külön bokron fejlődő porzós virágok rövid füzérekben állnak főleg a vesszők felső végén. A megfelelő terméshozás érdekében nő- és hímvirágú egyedeket kell együtt ültetni. A megporzást a szél végzi, de a termős virágokat a rovarok is szívesen látogatják.

444.jpg

Gyümölcse Csonthéjas termésében a kőmag aránya fajtánként eltérő, 4…7 %. A kisméretű (6-8 mm hosszú) termések alakja oválistól a lapított gömbig terjed, héja vékony, húsa lédús, kesernyés-savanyú ízű. A termesztett fajták gyümölcstömege 0,3…0,6 g. Az egyes fajták héjszíne a sárgától a narancsvörösig terjed. A legkorábbi fajták, változatok július közepétől, a késeiek szeptember közepén–végén érnek. Rendkívül értékes gyümölcsfajunk, hiszen termése vitaminokat, karotinoidokat, szerves savakat (főként almasavat), továbbá K-, Ca-, Mg-, Fe-elemeket tartalmaz számottevő mennyiségben. A fajták C-vitamin-tartalma jelentős. Cukortartalma kicsi, többnyire 2-3,3 %. A szénhidrátok közül a glükóz és a fruktóz a meghatározó. A gyümölcsök és a levelek erős antioxidáns hatású flavonoidokban gazdagok.

888.jpg

Termőhelyigénye A homoktövis az enyhén savanyú, pH = 6,5…7,0 kémhatású, jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű talajokat kedveli. Sekélyen elhelyezkedő, levegőigényes, jól elágazódó gyökérzetén a növénnyel szimbiózisban élő, a levegő nitrogénjét megkötő szimbionta baktériumok élnek. A meleg, nagyon száraz, kis levegőnedvességű területeken nem érzi jól magát. Jól tolerálja a téli hideget, akár a –40 °C-ot is komolyabb károsodás nélkül elviseli. Korán nyíló virágai –12 °C-on sem károsodnak. Ültetésénél vegyük figyelembe, hogy fénykedvelő növény és a jó megporzás érdekében az uralkodó szélirány ismerete is fontos. Tápanyagigénye közepes. A megfelelő fejlődéshez rendszeres vízellátást igényel, nem tűri a magas talajvízszintet. Nagyon fényigényes, amit a metszés során mindig szem előtt kell tartanunk. Mivel a homoktövis kezdeti növekedése lassú, a gyomok komoly konkurenciát jelentenek, ezért a rendszeres gyomirtás rendkívül fontos, különösen az első öt évben.

image6_12.jpg

A gyümölcs betakarításának ideje, módja A homoktövisfajták gyümölcseit augusztus eleje és szeptember vége között lehet szüretelni. A 3., 4. évben fordulnak termőre, a várható termésmennyiség 5…20 kg bokronként. Metszetlen bokrok terméshozama a 8-10. évtől csökken, ezért egészséges növényeknél érdemes a hajtásrendszert erőteljes metszéssel felújítani. Egyes fajtáknál a bogyók hullásra nem hajlamosak, színüket megőrizve akár egész télen a bokron maradnak. A fajták íze között jelentős eltérés van, így a teljesen érett, savanykás ízű gyümölcsök akár nyersen is fogyaszthatók. Szüret után a gyümölcsök hűtőszekrényben 1…4 °C-ont 8…10 napig, míg fagyasztva 1-1,5 évig tarthatók el. Lakókertekben és a vadon termő bokrokról kézzel takarítják be a gyümölcsöket. A kézi szüret a kis bogyóméret, a többnyire rövid kocsányhosszúság, a puha húsállomány és a nehéz leválaszthatóság miatt rendkívül nehézkes és lassú. Ültetvényekben elterjedt betakarítási mód, amikor levágják a termő gallyakat és ládákban elszállítják, majd -35…40 °C-on öt órás fagyasztás után a gyümölcsöt géppel lecsépelik.

xxy.jpg

Gyümölcse a skandináv államokban, Szibériában, Mongóliában, Kínában fontos C-vitamin-forrásként szolgál. Fogyasztható nyersen is, de leginkább feldolgozott formában találkozhatunk vele. Terméseiből gyümölcslé, dzsem készíthető, gyakran vegyesen más gyümölcsfajokkal. Megszárítva müzlikbe is kitűnő, de tejes turmixitalok, diabetikus termékek alapanyaga is. Alkalmas továbbá befőttnek, likőrnek, édesipari termékek töltelékanyagának is.
Gyógyászati célra gyümölcsét és terméshúsából, ill. magjából kinyert olaját használják, de levelének gyógyhatását is igazolták. Olajából kozmetikumokat, valamint gyógyászati készítményeket (nehezen gyógyuló sebek, gyomorfekély, sugárbetegség gyógyítására, immunrendszer erősítésére) állítanak elő. Olaja antibakteriális, fertőzésgátló, regeneráló és rákellenes hatású. Levelét kozmetikai célra, teának és állatok takarmányozására használják.
Díszcserjeként gyakran ültetik parkokba, utak mellé, rézsűk megkötésére. Mivel nagyon jól tűri a szeles időjárást és ágrendszerével jól fékezi a levegőáramlás sebességét, elválasztó sövényként is ültethető. Bokra az énekesmadarak kedvelt fészkelőhelye.

Ha sikerült felcsigázni érdeklődésüket és megfontolják néhány tő tavaszi beszerzését, még számos kérdés merül fel a telepítésről, gondozásról, növényvédelemről és betakarításról. Sajnos terjedelmi és szerzői jogi keretekbe nem fér egy kötetnyi információ, ezért jó szívvel ajánljuk Kovács Szilvia: Vadgyümölcsök a kertben és ültetvényekben című 144 oldalas könyvét, mely teljeskörűen feldolgozza a vadgyümölcsök termesztésének ismereteit. 

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!       

Szólj hozzá! Címkék: könyv könyvajánló homoktövis vadgyümölcs

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.