Mit nem eszünk jövőre?

2018.12.19. 05:00 - kkm.furdancs

Munkaerőhiány, járványos betegség, kártevők elszaporodása, túlszedés, éghajlatváltozás ritkítja itthon termelt haszonnövényeink listáját. Ez nem csak termelés-csökkenést jelent, hanem akár kollektív lemondást egy fajta nagyüzemi termeléséről is. A mezőgazdaság mindig is változó körülmények közötti, kockázatot rejtő szakma volt. Tekintsünk el attól a legalább húsz (vagy húszezer?) éve mantrázott - változatos okokat soroló - panaszáradattól, mellyel a megszólaltatott gazdák mindig megindokolják az áremelkedéseket, mert az utóbbi években bárki által megfigyelhető folyamatok kezdődtek akár biológiai, akár társadalmi - munkaerőpiaci értelemben. 

szamoca_oth_18582-4_vbig.jpg

Míg az aszály vagy elfagyás egy szezon termését tette tönkre, hosszú távú hatásokat eredményez például a munkaerőhiány vagy valamely különösen szívós, kiirthatatlan kártevő megtelepedése, a betiltott és egyelőre nem helyettesített növényvédő szerek hiánya. Ma szemlézünk ezekből a veszélyeztetett haszonnövényekből és ritkulások okairól. Nincs még minden veszve, hiszen néhányukat kis területen (akár társasházi előkertben, sőt erkélyen-balkonon is) életben tarthatjuk. 

Málna és földi eper
Puha, gyorsan érő bogyós növényeknél mindig is gondot jelentett a betakarítás időzítése, hogy még ne nyers és már ne túlérett állapotban kerüljön a hűtőházakba és piacokra. Az utóérés kevés gyümölcsre jellemző, ezért az arra leginkább alkalmas hajnalon kell nekiállni szüretelni. Sajnos azonban minden nap egy szüret, mert csak egy része érett meg. Kis gazdaságokban, ha nincs kellően közel az átvevőhely vagy nincs hűtőház összevárni a minimális mennyiséget, egyszerűen nem lehetséges megoldani az ütemezést. Nagy területű ültetvény kell tehát, amihez egyre elegendő munkaerőt találni betakarítás idején.

malna-sor.jpg

"Ezért fog eltűnni a magyar málna" - sorolja érveit a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Nem titkolják, hogy a magyar ültetvények fele már nem üti meg a korszerű színvonalat. Nem lehetetlen gépesíteni bármely puha gyümölcs betakarítását, csak ahhoz olyan sortávolságok és fajták kellenek (ez már saját gondolat). Olvassák el, konkurenciától a klimatikus viszonyok változásáig több ok is szerepel benne. Ha nem csak olvasni, de bővebben hallgatna is egy műsort erről, a Hajnal-táj egyik adásában elhangzik: „Az a probléma, hogy akiknek szívügyük volt a termesztés, azok kiöregedtek vagy meghaltak,”a fiatalok pedig már Nógrádban sem akarnak málnaültetvényen görnyedni. Óriási gondot jelent a napszámos hiány is, nem csoda, hogy 20 év alatt töredékére csökkent a málnatermés Magyarországon. Hogyan tovább kertészek?

szamoca_oth_18582-6_vbig.jpg

A földi eper termesztése és értékesítése hasonló problémákkal küzd, világlik ki a "Az alacsony munkabérek és a rövid ideig tartó szüret miatt nagy a munkaerőhiány a szamócaföldeken" felütésű Napi.hu cikkből. Erre még rátromfol északi szomszédunkban tapasztalt (és nálunk ezért már lezajlott): "Veszélyes gombabetegséget észleltek a szamócatermesztésben" az Új szó írása.

barack1_0.jpg

Következő gyümölcs a barack. A sárgabarack - fagyokra érzékenysége miatt - már régóta bizonytalan terméssel kecsegtet, de ez évben nálam és máshol is elmaradt az őszibarack szüretelése, csak mutatóban találtam belőle. A diótermés a fúrólégy áldozata lett, melynek következménye, hogy "Kevesebb és drágább a dió, mint tavaly". Szemlézhetjük még a körülmények miatt csökkenő termésterületű dinnye, a szőlő a gesztenye és úgy általában minden.

handfull-inshell-walnuts.jpg

Az idézett cikkek rávilágítanak az okokra és megindult folyamatokra, melynek elhárítása a jövő zenéje, de könnyen meglehet, hogy le kell mondani egyes gyümölcsökről vagy ünnepi alkalmakon kerül csak asztalra. Amennyiben van lehetőségük, ne sajnálják a néhány négyzetmétert a kertből a fenn említett málnára és szamócára. A munkaerőhiány házikertben nem áll fenn. A szedés ütemezésének gondját alapozhatjuk egy fagyasztóládára, hiszen lekvárnak teljesen mindegy, hogy frissen darálva vagy fagyásból kiengedve főzzük meg.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez

 

10 komment Címkék: betegségek málna aszály kártevő szamóca

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eyvoree 2018.12.19. 22:45:42

Tonna számra importálja a diót ukrajnából nem egy cég Magyarországra. Nem kell rémhíreket terjeszteni, van dió bőségesen!

laci_52 2018.12.19. 23:31:53

@Eyvoree: Az lehet, hogy máshol van dió bőségesen, de lakókörnyezetemben már nincs, mert hiába van rengeteg hatalmas diófa, a termés már beérés előtt tönkremegy, elfeketedik a héja és ha megtöröm, fekete és ehetetlen a belseje. Nyilván valami kártevő okozza ezt.

laci_52 2018.12.19. 23:38:53

A kajszibarack mindig bizonytalanul terem: van egy hatalmas barackfám(ceglédi óriás, nagy szemű, nagyon finom!), időjárástól és a moníliától(ez ellen persze talán lehetne permetezni!) függően 0 és 100 kg közötti a termés.

TitiRobin 2018.12.20. 02:00:33

Nógrádban nemcsak a gazdák kiöregedése okoz gondot, valóban neház szedő és kapáló embereket találni. Erre már megtalálták a megoldást, és géppel művelnek amit lehet, de szedni, extra minőséget csak kézzel lehet. A hűtőházak pedig másfelé fordulnak, ahonnan olcsóbban és elég nagy mennyiségben tudnak beszerezni. Málna helyett lesz ribizli, mert azt géppel is le lehet szedni.

TitiRobin 2018.12.20. 02:04:50

Sajnos az almának, körtének is új kártevője van, valamilyen szúrólégyféle. Csak az érett gyümölcsöt fertőzi, megszúrja, beletojja a petéit, és ehetetlenné válik a gyümölcs, mert néhány nap alatt kikelnek a peték, és szinte rögtön tovább fertőznek. Nagyon nem lehet védekezni, mert érett gyümölcsöt nem lehet permetezni. Úgy olvastam, keresik a természetes ellenségét, illetve olyan szert, ami csak erre a rovarra hat.
Ha körülnéztek, vöröshagyma gond is van. Alig lehet magyar hagymát kapni, amit lehet, az nem túl jó minőségű.

inkvisitor 2018.12.20. 06:10:04

@TitiRobin: Nem szúrólégy, hanem a zöld és a barna bevándorló poloska. Nekem a paradicsomot tették tönkre idén. Fiatalon apró fekete valamik, csak megdöglik tőlük a termés. De a csilipaprikát valamiért nem bántották.

Stenonis 2018.12.20. 08:12:10

@TitiRobin:
Nógrádban a fő problémát az önkéntes segédkertészek okozták, akik gyorsan, néha ágastól takarították be a terményt saját használatra.

TitiRobin 2018.12.20. 08:28:40

Nem poloska, tényleg valamilyen légy, sajnos.
Arrafelé, ahol kicsit jobban ismerős vagyok Nógrádban, ott tényleg a hűtőház volt az ok, amiért egy elég nagy táblát beszántottak. Na igen, előtte az időjárás is megtett mindent hogy minél kevesebb legyen a termés!

Szarazinda 2018.12.20. 16:04:06

"Tekintsünk el attól a legalább húsz (vagy húszezer?) éve mantrázott - változatos okokat soroló - panaszáradattól, mellyel a megszólaltatott gazdák mindig megindokolják az áremelkedéseket, mert az utóbbi években bárki által megfigyelhető folyamatok kezdődtek akár biológiai, akár társadalmi - munkaerőpiaci értelemben."

Hát ne tekintsünk el, minden évben ez megy, tiszta röhej. Még a pékek ilyenek. Minden évben előadják, hogy kész, vége, ez a 24. óra, ha nem emelik a kenyér árát, mindegyik éhenhal, nem lesz pék, nem lesz kenyér. Ez a baromság is évtizedek óta megy. Aztán minden évben van búza is, barack is. Én már nem hiszek a sírásrívásnak.

kkm.furdancs 2018.12.20. 22:38:27

@Szarazinda: "Hát ne tekintsünk el," :) Ez tetszett. Az már nem, hogy miután 22 százalékkal csökkent az ÁFA-ja, egy fillér árcsökkenést nem látni például a halnál (igen, a reklámokban propagált, egészséges magyar, blablaba halnál). Régen azért nyíttak, hogy a lengyel pontyot otthon kevés ÁFA terheli és lenyomja a magyar pontyot. Tessék, már itthon is csak 5%...
Bár őszintén megmondom, hogy ilyen mocsárízű, zsíros szemetet akkor sem ennék, ha ingyen lenne és házhoz hoznák. Már nem.