Szomorú gesztenyeszezon

2014.10.30. 11:33 - kapanyél

A hideggel együtt fűtik kályháikat a gesztenyesütők. A finom csemegét termő fákra azonban rájár a rúd, szörnyű betegség tizedeli a gesztenyéseket. A minap egy közeli telek új tulajdonosának kétségei támadtak hatalmas szelídgesztenyefáját illetően. Rövidke szemrevételezés után kiderült, hogy a pórul járt, tövénél méteres törzsű fa menthetetlen. Persze lehetne még küzdeni érte, de a beleköltözött kéregrák miatt néhány év alatt így is, úgy is vége. A betegség kórokozója a Cryphonectria parasitica, Ázsiában őshonos gomba, ahol a helyi szelídgesztenyefajok, a japán- és kínai szelídgesztenyék (Castanea crenata és C. mollissima) toleránsak vele szemben, míg az amerikai és európai fajokat (C. dentata és C. sativa) hosszabb-rövidebb idő alatt elpusztítja.

Egy egészséges példány

A drasztikusan nyomuló gombára jellemző, hogy felfedezését követően öt évtized alatt az észak-amerikai kontinens mintegy négymillió hektár kiterjedésű szelídgesztenye-állományát elpusztította. A szelídgesztenyék halálért felelős gomba 1938-ban érkezett meg Európába, majd 1969-ban találkoztak vele Magyarországon. Az erdészeti folyóiratokból az is kiderül, hogy hazánkban a betegség leküzdésére, a járvány megállítására tett erőfeszítések nem jártak sok sikerrel.

A betegségről árulkodó jelek egyike a rászáradt levél

A virágok, termések, lombozat hervadása, száradása a fertőzést mutató első tünet. Az elszáradt levelek és termések a természetes lombhullást követően is a fákon maradva, veszélyt jelző zászlóként meredezve mutatják: a gyógyíthatatlan baj sújtotta a fát. A száradó részek törzs felőli végénél természetellenes duzzanatok, rákos dagadások észlelhetők. Ha valaki veszi a fáradságot és metszetet készít, akkor megvilágosodik, hogy a gomba a kéreg szöveteinek roncsolásával, a rákos ágrész fölötti részek normális vízforgalmának akadályozásával okozza pusztulást.

Közben a kérgen vörösesbarna sárgás duzzanatokkal borított, kissé bemélyedő elszíneződést lehet találni. A gomba kéreg alatti telepeinek növekedésével párhuzamosan, a fertőzés terjedésével a kéreg, ahogy a fagylécek, több vonalban fölrepedezik.

Az elszíneződött kéreg arra utal, hogy belül a gonosz gomba munkálkodik 

A laikus növénybarát számára a lényeg, hogy a beteg vagy már elhalt fák, ágak kérgéből előbukkanó narancsvörös termőtestekben tömegesen képződő spórák egész évben, fagypont felett télen is fertőznek. A spórákat a szél, rovarok, esővíz, madarak terjesztik.

A betegség tüneteit mutató fák életét meg lehet hosszabbítani, de a tapasztalatok szerint 3-6 éven belül elpusztulnak. Aki vállalja a küzdelmet, az elhalt ágakat, koronarészeket távolítsa el - a legjobb ezeket elégetni- , és kezelje a sebeket fabalzsammal. De a kivágott farönköket is ajánlott kérgezni, és ezt elégetni. Az elhalt ágak kérgében ugyanis a gomba továbbél és spóráit szórja.

A pompás fa napjai meg vannak számolva 

Laboratóriumi körülmények között a gomba hipovirulens törzseinek felhasználásával már sikerült a megbetegedett fákat gyógyítani. A tényleges védekezési eljárás a kéregelhalások helyi kezelésével történik, ami nehézkes és a gyakorlatban aligha alkalmazható. Ezért sajnos, a többi szelídgesztenye érdekében mielőtt elő kell venni a fűrészt, fejszét, s a legjobb, ha az értékes fa tűzre kerül.

Szerző: Czauner Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Szólj hozzá! Címkék: gombabetegség szelidgesztenye kéregrák

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.