Csigafrász

2014.08.08. 12:29 - kapanyél

A sok eső ugyan jó hír a gombászoknak, de a kertészek foghatják a fejüket, mert az állandó pára, nedvesség nem csupán a gombás megbetegedések melegágya, de a csigák is imádják. Akárcsak a növényeinket.

Bár állítólag van, amit nem szeretnek (pl. menta), azért előfordul, hogy tévedésből ezeket is lerágják, nem csak a salátát, káposztát, paradicsomot, bazsalikomot, árnyliliomot, meg tulajdonképpen mindent, ami az útjukba kerül.

A legnagyobb problémát a hatalmas spanyol meztelen csiga jelenti. Hihetetlen mennyiséget, testsúlyának akár a dupláját képes megzabálni egy éjszaka alatt. Sokféle védekezési mód létezik ellenük, a biomegoldásoktól a nagyon drasztikusakig, melyek közül ki-ki vérmérséklete ill. tapasztalatai szerint válogathat.

 - Mivel éjszaka dorbézolnak, ha amúgy sem tudunk aludni, legjobb, ha körbejárjuk a portát, zseblámpával tetten érjük a mohó betolakodókat, vödörbe gyűjtjük, majd megsemmisítjük őket. Van, aki sósavval, más ecettel vagy sóval végzi a leszámolást, esetleg ásóval darabolja fel a csúszómászókat. Ez utóbbival az a baj, hogy a meztelen csiga állítólag olyannyira nem válogatós, hogy jobb híján elhullt fajtársait is felfalja, vagyis a tetemekkel esetleg a szomszéd csigáit is a kertünkbe csábítjuk.

- A sörcsapdáról már volt szó itt, amely nagyon hatásos, kérdés, mennyire vagyunk hajlandóak osztozni a dögökkel e drága nedűn.

- Másfajta csapdát is állíthatunk: citrusfélék vagy sárga- ill. görögdinnye lefordított, kis bejárattal ellátott héját is kitehetjük éjszakára, reggel pedig csak be kell gyűjteni az odasereglett csámcsogókat.

- Mivel kedvelik a nedves, nyirkos helyeket, az is jó, ha bevizezett deszkát, cserepet, nedves újságpapírt rakunk a védendő növények közelébe, majd az alattuk összegyűlt példányokat megsemmisítjük.

- A csigák nem szeretik a száraz, érdes, szúrós felületeket, így elvileg nem jutnak el azokhoz a  növényekhez, melyek köré durva fűrészport, fahamut, kavicsot, salakot, durvára tört nádat vagy tojáshéjat szórunk.

- A kávé is jó segítség lehet: a zaccot szórjuk a növény köré, a lével pedig a leveleket, szárakat és a talajt is permetezzük le.

- „Selyemzsinórként” funkcionál, ha emberi hajjal vagy kutya-, macskaszőrrel vesszük körbe a féltett növényeket. A csigák felakasztják magukat, amikor a szőrökbe gabalyodnak.

- A réz is hatásos ellenség: amikor hozzáérnek, sokkot kapnak tőle. Akinek tele van a fiók megmaradt réz aprópénzekkel, esetleg régi 2 forintosokkal, pöpec kis kerítéseket emelhet a növények köré. Ha nincs pénzünk, a rézszalag vagy rézcső is megteszi (igaz, azt is meg kell venni…).

 

Ha pedig semmilyen drasztikus módszert nem vennénk a lelkünkre, bízzuk a dolgot a táplálkozási láncra: az indiai futókacsa rendkívül hatékonyan pusztítja a meztelen csigát, de ha csak a tyúkokat engedjük a kertbe, ők is rendes munkát végeznek.

Ha valakinek van bevált módszere, amely e listán nem szerepel, ne habozzon megosztani velünk!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

1 komment Címkék: védekezés meztelen csiga spanyol csupaszcsiga tojashej

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szivar 2018.09.01. 08:20:34

"Ha valakinek van bevált módszere..."

Bár nem mai a poszt, de anno nekem is meggyűlt a bajom ezekkel a dögökkel.

A borotvapenge élén simán átsétáltak a csigák. A hamu és az égetett mész is beválik - egészen az első esőig vagy locsolásig. A napsütést nem tolerálják, a betonon és az aszfaltozott felületen másodpercek alatt jobb létre szenderülnek - de egy kertbe ilyeneket? A spanyol csigákat a még a csirkék sem szeretik. :( Az árnyékos, gazos részek tisztán tartásával sem oldódik meg teljesen a probléma, pl. metélőpetrezselyem esetében - mert akkor ott bújnak el a kis g..k, a petrezselyem árnyékában.

Ha nem túl érzékeny a növény a klórra (pl. a burgonya az nagyon az, de a zöldség, répa, dinnye az elviseli, a többinél meg nem volt szükség drasztikus beavatkozásra), akkor 'hipópor', azaz klór tartalmú fertőtlenítőszer, hajnalban és célzott támadás gyanánt - tíz liter vízhez max. egy evőkanál és nem több. Imádják. Amint meglocsolja ezzel az eleggyel az ember őket, pillanatokon belül szabályosan rohanni kezdenek, olyan egy-másfél méter távolságig... A többiek nem eszik meg őket, pár nap után még mindig ott figyel egy-egy csigamúmia. Kétnaponta alkalmaztam ezen kezelést és teljesen elfogyott a populáció szűk egy hét alatt.