Régi népélet naptára - 15. hét

2014.04.07. 09:35 - kapanyél

kiszebab.jpg Kiszehajtás

- április 8. (Dénes) – A név a görög Dionüsziosz névből ered, melynek jelentése: Dionüszosznak – azaz a bor és a szőlő istenének - ajánlott.

- április 13. (Ida): Virágvasárnap, a húsvét előtti vasárnap. Sok helyen az egész hetet "virághétnek” hívják, amely a legalkalmasabb időszak a virágmagvak vetésére.

Virágvasárnap a barkaszentelés, a villőzés és/vagy a kiszehajtás napja is. A katolikus egyházban a virágvasárnapi mise előtt pálma- és olajfaágakat áldanak meg; a mi éghajlatunkon ezeket helyettesíti a barka, amely megszentelve tűz, villámcsapás és zivatar ellen hatásos. Ezenkívül rontás ellen is véd, ezért pl. a Zemplénben a szentkép alatt tartották.

A kert földjébe tűzött barkaág elűzi a férgeket.

Egyes vidékeken virágvasárnap volt a kiszehajtás. A kisze általában menyecskének öltöztetett szalmabábu, aki a telet, a betegségeket és a böjtöt jelképezi. Úgy tartották, aki elsőnek kezdi öltöztetni, nemsokára férjhez megy. Hogy megszabaduljanak tőle, a lányok végigvitték a falun, majd vagy elégették, vagy vízbe dobták.

A kiszehajtás mellett vagy helyett más vidékeken a villőzés volt szokásban. A villő szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaág, amellyel a lányok járták a házakat, és mindenhol elénekeltek egy nótát. A ház gazdasszonya kiment a lányokhoz, valamelyik villőágról letört egy gallyat, és sorra verte őket, hogy minél hamarabb férjhez menjenek. A villőző lányok ajándékba általában hímes tojást kaptak.

Szólj hozzá! Címkék: tavasz húsvét virágvasárnap villőzés kiszehajtás

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.