Nagy a baj, ha meglátogat FD

2013.09.26. 10:00 - Czauner Péter

Újabb veszedelmes nyavalya jelent meg a hazai kultúrnövényeken. A népes kártevő- és kórokozósereget ezúttal a szőlőtőkét végleg elpusztító fitoplazmás betegség, az aranyszínű sárgaság (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis) bővíti, amit röviden csak FD-nek neveznek.

foltos.jpg

Magát a betegséget egy, a szőlőket szívogató amerikai szőlőkabóca terjeszti (Scaphoideus titanus), amely nem tévesztendő össze az amerikai lepkekabócával (Metcalfa pruinosa Say). A súlyos betegségre visszakanyarodva; a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójáról van szó, Európa számos országában már megtelepedett, és idén megérkezett Magyarországra is; először augusztusban Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaság fitoplazmát.

grapfdp6.jpgA kifejlett fiúkabóca hossza 5 mm, a hölgyek 2 milliméterrel hosszabbak

A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez nincs szer, ezért inkább a terjesztőt, az amerikai szőlőkabócát kellene pusztítani, s ha már megfertőzte a növényt a betegség, akkor a tőkét kell megsemmisíteni, elégetni.

07_kep_furt_szaradas.jpg

A fentiek miatt szerepel a kórokozó az Európai Unió karantén károsítói között, ezzel összhangban a hazai, 7/2001 (I. 17.) FVM növény-egészségügyi rendeletben is, mely megteremti a jogi alapot az ellene való fellépéshez. Az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik, amit itt lehet megtenni: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu

Magát az aranyszínű sárgaság betegséget Európában először Délnyugat-Franciaországban találták meg 1949-ben. Ahogy más betegségeknél is tapasztalható, lassan, kiszámíthatóan haladt: megjelent Olaszországban (1973), Spanyolországban (1996), Szerbiában (2002), Svájcban (2004), Szlovéniában (2005), Portugáliában (2007), Ausztriában és Horvátországban (2009) és 2013-ban Magyarországon.

fürt2.jpg

Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajták a fertőzést követően is többnyire tünetmentesek maradnak. Ezért ezek megint segíthetnek, ahogy egyszer már megtették a filoxéravész idején.

A betegséget könnyű felismerni, mert a fertőzést követően a hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, fonáki oldal felé történő, háromszög alakú levélsodródás.

háromszög.jpg

A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.

elszínez.jpgA levél jellegzetes elszíneződése

Augusztus - szeptember folyamán, fajtától függően, a főerek mentén krémsárga vagy vörös foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullnak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből fejlődő virágzat leszárad, a fürtképződés csökken. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

Szabad szemmel megállapítható azonban, hogy az aranyszínű sárgaságnál egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása, míg a sztolbur betegségnél a fertőzött tőkék elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsődlegesen fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Jelentős a kabócákkal, főleg az amerikai szőlőkabócával történő természetes terjedése is. A vektor 2006 óta Magyarországon is jelen van számos szőlőtermő területen. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerülhet át egészséges növényekbe. 2013 augusztusában a Zala megyei növényvédelmi felügyelők által begyűjtött kabócákból is kimutatták a kórokozót.

A kabóca szerencsére csak egy nemzedékes, a védekezést megkönnyíti, hogy tojás alakban telel a kétéves részek kérge alatt, ezért erősen ajánlott az olajos lemosó permetezés. A lárvák a melegben május közepétől kelnek és elfoglalják helyüket a hajtások alsó leveleinek fonákján, a kifejlett kabócák júliustól szeptemberig mozognak, és rajzáscsúcsuk augusztus végére, szeptember elejére tehető.

08_kep_L3_titanus.jpgScaphoideus titanus lárva

A betegség terjedésének megelőzése érdekében, mivel az FD ellen nincs szer, fel kell ismerni a kabócát, és a védekezés ütemezése érdekében érdemes sárga lapot kihelyezni, és fogási eredménytől függően a szőlőkártevő rovarok ellen használt szerek felhasználásával, a fertőzés mértékétől függően június közepétől 10-15 naponként egy vagy két, esetleg három alkalommal permetezni. A vektorral fertőzött ültetvényekben a tél végi metszéssel eltávolított vesszőket égessük el.

A hatóság az FD-fertőzés kimutatása esetén haladéktalanul zárlat alá helyezi az érintett szőlőültetvényt, szőlőiskolát, anyatelepet, és elrendeli a laboratóriumi vizsgálatok alapján fertőzöttnek bizonyult és tünetes növény megsemmisítését, továbbá a fertőzési góc körüli egy kilométeres fertőzött területet és 3 kilométeres szélességű biztonsági sávot jelölnek ki, ahol fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek.

Szólj hozzá! Címkék: szőlő növényvédelem permetezés czauner péter aranyszínű sárgaság szőlőkabóca lepkekabóca Scaphoideus titanus FD

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.