Állami segédlet a sparhelt felett

2012.08.02. 10:00 - Czauner Péter

Ahogy haladunk a nyárban előre, úgy egyre több a munka konyhában is, hiszen már lehet tartósítani a kertben termett finomságokat.  Általában a lekvárok és az udvardi nagynéném által eltett olajos zöldségsavanyúságok a kedvenceim közé tartoznak. A zöldség, gyümölcs gazdaságos felnevelése sikerülni szokott, de a tartósításnak csak az elméletét ismerem. A nyári konyhában sertepertélő családtagjaim keveset tudnak a különböző veszedelmes gombákról, baktériumokról, amelyektől menteni kell a finom gyümölcsöt, zöldséget, de rutinszerűen mossák, forrázzák az üveget, dunsztolnak, és az alapanyag is tisztán kerül a fazékba. Nekem itt csak annyi feladat marad, hogy a gázpalackot aktiváljam, és hordjam a terményt meg az egész évben gyűjtögetett üvegeket.

3733913053_79cc1b9c81.jpg

Az idén az állam is bábáskodik a házi befőzés felett, mert az egyre több feladatot ellátó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a napokban a házi befőzéshez segítséget nyújtva hozza a frászt a lekvárt és egyéb élelmiszert tartósítókra. A honlapjukon közreadott cikkben elmagyarázzák, hogy az alapanyag konyhába kerüléséig miféle rontó szervezetekkel kell küzdeni. Érdemes a cikket kinyomtatni és a hosszadalmas lekvárkavargatás közben olvasgatni. Nagyon fontos, hiánypótló tanulmány ez, ami a gazdasszonyképzés szempontjából nagy jelentőséggel bír. Tudjuk, hogy „a mikrobák bekerülését a tisztaság és a légmentes lezárás akadályozza meg, szaporodásukat magas só- és cukortartalommal, ecettel és/vagy egyéb tartósítószerekkel gátolhatjuk, elpusztításukat az alapos hőkezelés (felfőzés, gőzölés) segíti. A romlás jelei a penészedés, szín-és szagelváltozás, felpuhulás, habzás, gázképződés. Romlott élelmiszert soha ne fogyasszon el!”

Rachel-Cranberries-Wide.jpg

Próbálok visszaemlékezni felvidéki nagymamámra, aki igen finom étkek mestere volt, hogyan is csinálta budapesti belvárosi konyhájában. A részletekre nem emlékszem, csak a finom ízekre és arra, hogy főztjétől, lekvárjától, pálinkájától senki nem lett rosszul.

plum_jam_1.JPG

Abban viszont teljesen igaza van a hatóságnak, hogy az alapanyagok mindig jó minőségűek legyenek, és az otthon feldolgozott gyümölcsöknél is ügyelni kell az esetleges permetezés idejére. Sok galibát okozhatnak a sérült termések, amelyeket „jók lesznek a kompótba, vagy a lekvárba” alapon választanak ki. A sérült terményeken nagy számban találhatók romlást okozó mikrobák, melyek az ép darabokra is rákerülnek.

Nagyon fontos az edényeket, eszközöket alaposan elmosni, fertőtleníteni vagy kiforrázni.

A rutinos háziasszony számára az apró kudarc nem szokott nagy fejtörést okozni, mert ha kicsit penészes lesz a befőtt, vagy lekvár, leszedi a hibás részt, újból megrottyantja a sparhelten, és máris jó lesz.

4 komment Címkék: tartósítás gomba baktérium mikroba befőzés czauner péter

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aztahétmeganyolcszázát 2012.08.02. 15:41:24

Hmm, egyszer elgondolkodtam, hogy csinálok lekvárt, ki kéne próbálni. Aztán letettem róla. Egy évben fél üveg sem fogy nálunk el, nem éri meg. A befőtteket se eszi nálunk seni. Tavasztól őszig szezonjában friss gyümölcsöket szoktam venni, télen meg ami kapható, és aszalt gyümölcs. Aszaló gépen is egyszer elgondoltam, de mivel társasház, és saját termés nincs, annak semmi értelme, hogy megvegyem a gyümölcsöt, majd pazaroljam az energiaforrást aszalásra.

Viszont én el nem tudom képzelni, egyesek mihez esznek annyi lekvárt? Mert mi még palacsintába se szeretjük. De aki igen, talán az sem eszik rengeteg üveg lekvárt.

A nagyanyám régen rendszeresen csinált lekvárt, meg befőttet, és következő évben mindig kidobta, mert még ők sem szerették. Feleslegesen dolgozott a lekvárokkal, de hát a falujukban mindenki eltett, befőzött, talán nem akart különcnek tűnni, vagy nem tudom.

Számomra nincs az befőtt vagy lekvár, amit felcserélnék mondjuk aszalt szilvával, vagy dióval, mandulával. Ezeket viszont téli napokon imádom.

manókomment · http://kakofon.blog.hu/ 2012.08.02. 16:10:34

@aztahétmeganyolcszázát: aszalni napenergiával is lehet, én meg azon gondolkozom, hogy esetleg az erkélyen... :) ilyen szekrényforma szerkezet ::: csalan.hu/galeria/napkollektoros-aszalo

gillian 2012.08.02. 20:19:10

Nálunk rengeteg lekvár fogy, és nagyrészt én főzöm, meg mindig kapunk anyósomtól is. Palacsintába, natúr joghurthoz, túróhoz (házi túrókrémnek), túrógombóchoz (édes tejföl helyett), stb. stb.
Ami miatt ez nekem fontos: nem ehetek cukrot, apósom sem, emiatt diabetikus lekvárt főzünk be, ami töredék áron van a boltihoz képest és kisebb a szénhidráttartalma, az íze meg jobb :)

Valaki Innen · http://pepper.blog.hu 2012.08.04. 05:50:13

@aztahétmeganyolcszázát: A lekvár helyett(amiből nekünk is elég kevés fogy valóban), érdemes próbálkozni különféle gyümölcs csatni-val. Így is írják: chutney. Rengeteg formája létezik, én most raktam el szederből pár kis üveggel. Feleségemnek a szilva ízlett nagyon, nekem a nagyon csípős eper. Kicsit furának tűnhet az ecet, a hagyma, a chili, a bors és egyéb nem gyümölcsjellemző fúűszerek, de egy sóágyon sült csirkével egyszer érdemes kipróbálni.