A selyemkóró és az akác védelmében

2012.06.08. 07:30 - Czauner Péter

Cudar világ jár a méhészekre. Elfagyott az akác, kiszántották a máskor fontos méhlegelőnek számító repce felét, és úgy tűnik, a kasza végez a méhészreménységnek tartott selyemkóróval is. Font Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez fordult írásban, kérve, vizsgálják meg, levehető-e a selyemkóró az invazív növények listájáról, s elképzelhető-e, hogy csak a virágzás után irtsák, mert e kiváló mézelő (gyom)növény részben pótolhatná a húsvétkor elfagyott akác nektárját. Fazekas Sándor miniszter azonban megtagadta a kérést. Írásos érvelése szerint ez a parlagfűhöz hasonlatos növény veszélyezteti a magyar faunát.

A nektárját kivéve minden porcikája mérgező

A méhészek szerint a selyemkóró nem veszélyeztet semmit és senkit, ugyanis csak ott növekszik, ahol már más növény meg sem él. Szeretnék elérni, hogy csak a virágzást követően kaszálják büntetés terhe mellett, s ne úgy ahogy most. Így ugyanis a méhek még begyűjthetik a nektárt. A selyemkórót istenítő méhészek szerint magról nem szaporodik, csak a föld alatti részeivel. (Ettől függetlenül, ha a kertben megjelenik az impozáns növény, tövestől ki kell irtani. Nem elég a föld feletti részt elpusztítani, a mélyben ugyanis terebélyes gyökérrendszert fejleszt, ahonnan rendszeresen támad újabb hajtásokkal.)

Nálunk ellenség, a fejlett világban alapanyag

A növénytermesztő gazdák másként vélekednek, és tűzzel-vassal irtják. Szerintük a szemes cirokban 30, a szójában pedig közel 20 %-os terméscsökkenést okozhat. Gyökérzete akár két méteres mélységben behálózza a talajt, a közte élő növényeket teljesen megsemmisítheti. Ráadásul a napraforgó és más, rovarok által megporzandó növényekről elcsalogatja a méheket.

Fehér akác

De nemcsak a selyemkóróval, az akáccal is baj van. Milliárdokkal támogatják azokat az erdészeket, akik úgymond erdőszerkezet-átalakító programhoz csatlakozva az errefelé nem őshonos akácot lecserélik kívánatos fákra. Pedig fontos termék a magyar méz is.
A napokban Baktalórántházán „Az akác a Nyírség aranya” elnevezésű konferencián elhangzott az is, hogy az akác nem egy hivalkodó fafaj, egyszerű, közel áll az alföldi emberhez. A száraz, humuszban szegény, laza szerkezetű nyírségi homok termőhelyen egyébként kevés fatestű növény él meg, ráadásul kiváló tulajdonságú szívós fafaj. Ha a kormányzat visszaszorítja az akácot, a vele foglalkozó erdészek megélhetése forog veszélyben.

Fiatal akácos

A fafajok közül a legkeményebb, legsűrűbb, legszilárdabb fák közé tartozik. Az akác fájának gazdaságos felhasználását elsősorban a belőle kikerülő ipari faanyag tömegének vékonyabb átmérője korlátozza, és ez a vastagabb méreteket nagyobb tömegben igénylő ipari feldolgozást - bár az eljárás ismert - akadályozza. Korábban főként szőlőoszlopnak, bányafának, vezetékoszlopnak használták. (Egyik 320 centis fesztávolságú szőlőlugasom 4x4-es akác oszlopokból készült, melyek prímán tartják a terhet.) De kiváló kerti lépcső, időtálló padozat, növénytartó ládák készülhetnek belőle.
A mai árviszonyok között egyébként biztosabb jövedelmet ígér, mint a kommersz gyümölcsök, hiszen a háromméteres rönkjét már csillagászati, 4000 forint körüli áron adják. Aki hobbitanyája környékének hasznosításán gondolkodik, ezért is megfontolhatja a gyorsan növekvő akác telepítését.

13 komment Címkék: méz akác selyemkóró czauner péter invazív növények

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

repens 2012.06.08. 09:22:33

Hát, igen. Ezt a cikket olvasva megerősítést kaptam, hogy jól tettem, amikor felhívtam hallgatóim figyelmét, hogy mennyire károsan elfogultak a méhészek bizonyos, hazánk vegetációját súlyosan veszélyeztető növényekkel szemben, mint pl. a selyemkóró. Javaslom, a kedves cikkíró keressen fel egy alföldi erdőt, aminek az aljnövényzetét tönkretette a kiirthatatlan selyemkóró. Valóban, ahol selyemkóró van, ott más már nincs - de nem azért, mert eredetileg sem volt ott más!
Egyben érdeklődnék a cikkírótól, mégis honnan származott a történeti forrásokban említett sok méz a középkorban? Mert ezek a "nélkülözhetetlen" növények akkor még nem léteztek Európában...

repens 2012.06.08. 09:25:52

Még egy apróság... Ha viszont ez az idézet pontos: "Fazekas Sándor miniszter azonban megtagadta a kérést. Írásos érvelése szerint ez a parlagfűhöz hasonlatos növény veszélyezteti a magyar FAUNÁT." - akkor a T. miniszter úr is bizonyította, milyen emberek vannak kormányon... Egy invazív NÖVÉNYfaj ugyanis a flórát veszélyezteti, nem a faunát, utóbbit legfeljebb közvetve.

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2012.06.08. 09:43:27

@repens:
nem kell erdőbe menni, elég a mezőket, útpadkákat végignézni. ahol megjelenik a selyemkóró (nálunk vadgyapot, vagy vaddohány), ott kiszorít minden mást. 6 éve vettem egy telket, 2 évig folyamatosan gyomirtóztam és kaszáltam, mire mentesítettem a területet. de b*szhatom, mert a szomszédban már most méteres, összefüggő selyemkóró tábla virít és ősszel külön király lesz, amikor a magtok kiszakad és a repülőkészülékes termések, mint apró vattadarabok ellepik a levegőt és a földet.

ujkutyas · http://snacinevelde.blog.hu/ 2012.06.08. 09:58:04

"A méhészek szerint a selyemkóró nem veszélyeztet semmit és senkit, ugyanis csak ott növekszik, ahol már más növény meg sem él."

Azon morfondirozok, hogy ez tajekozatlansag vagy csak szimpla hazugsag. Az utobbi fele hajlok, hacsak nem derul ki, hogy a meheszek vakok.

euarcha 2012.06.08. 10:09:24

Kicsit sajnálom az időt a kommentezésre, mert gumicsontszagú a dolog, kár rágni. Egyrészt szerintem a cikkben, az első képen egy Sédkendert fotózott valaki(Eupatorium cannabinum). Nagyjából ez a cikk színvonala szerintem. Másrészt a miniszter szakmai hozzáértése is leszűrhető az előző komment alapján :-).
Harmadrészt nettó hülyeség, hogy aggódnak egy f*s gyomnövény létezése miatt, de ugyanekkora hülyeség elképzelni, hogy ki lehet irtani őket. Ha valaki tanult egy kis ökológiát, akkor ez teljesen világos. Persze népünk leleményessége, hogy sokan még ültetik is a kiskertekben, vagy esetleg vásárolnak (!) dísznövényként.....
Azm, meg hogy magról nem terjed egyszerűen a természet megcsúfolása lenne. A 12 veszélyes
gyomnövény közé nem lehet vegetatív terjedéssel bekerülni.
"méhészek szerint a selyemkóró nem veszélyeztet semmit és senkit, ugyanis csak ott növekszik, ahol már más növény meg sem él" Azért nem él ott semmi, mert olyan szintű a degradáció szüngenetikus okokból (vagyisz szétt*sz mindent ez a növény), hogy tényleg nem marad semmi a sérülékeny homoki gyepekből.

Szóval a cikk tulajdonképpen a világbéke iránti vágyról is szólhatna.............:-)

euarcha 2012.06.08. 10:16:38

@ujkutyas:
Szerintem tudod te a választ.
ha most kritikus szeretnék lenni, akkor: A méhészek szerint hazánknak vannak olyan részei, ahol egyáltalán nem nőnek növények? És ezeken a helyeken megjelent az selyemkóró.......
Mondjuk a T*sco parkoló aszfaltját el tudom fogadni. :-)

mithrandir 2012.06.08. 11:16:02

Nem tudom, mit mondott, pláne, hogy mire gondolt a miniszter, de tény, hogy a mondat a "fauna" szóval is helytálló.
Az invazív növények ugyanis a helyi fauna tápnövényeit is pusztítják.

A fotó nem fiatal akácost (kicsit drága volna ilyen szálegyenes törzsű ültetési anyagot erdőbe telepíteni), hanem vélhetőleg egy díszfaiskolát ábrázol. A fák mellett jól láthatók táblába kiültetett díszcserjék is.

Ha pedig az invazív fajok kártételére vagy kíváncsi, ajánlom megtekintésre az egykori kiskunsági nyílt homoki gyepek helyén tenyésző, csaknem kiirthatatlan selyemkórót. Vagy az őshonos, megmaradt kevés alföldi tölgyesben gyomosító, az eredeti társulást tönkretévő akácot.

gergo · www.indafoto.hu/ppgergo 2012.06.08. 11:32:36

Aki ásott mar ki vaddohányt, az inkább szívesebben lemond a mézről, mintsem küszködjön a kertben/mezőn/erdőben/bárhol vele.

Anno, homokos területről távolítottunk el rengeteget, 1 méter mélyen még mindig karvastagságú volt a gyökérzet.. szóval csak kézzel kihúzgálással nem valami eredményes az irtásuk :)

Itt Újpesten egy ipari parkban újra füvesítettek, 2 héttel később már itt virít a vaddohány... :)

1kutya 2012.06.08. 12:31:20

no ide most akkor inkább nem írnék semmit, mert nem tűrné a nyomdafestéket. sem...

ViktoriaF 2012.06.09. 04:27:21

A kepen asclepias incarnata van. En most gondolkodom rajta, hogy telepitek a kertembe,. Mentsegemre szoljon, hogy nem Magyarorszagon elek, de sokan itt is gyomnak tekintik, en viszont pillangokat akarok a kertemben, pont olyat, mint a kepen, meg a tobbieket ("a baratait"-a negyeves fiam velemenye szerint). De egyetertek azzal, hogy nem Magyarorszagra valo, es valoszinuleg kiirtani nem lehet. Amit a meheszek allitanak, hogy csak vegetativan szaporodik, az sem igaz, de a szaporodasuk eleg erdekes. A vegetativ szaporodas az egyik ok, ami miatt meg nem csinaltam ultettem egyik selyemkorot sem. Nekem lenne kerdesem, hogy valakinek van-e tapasztalata azzal, hogyan lehet a kert reszeve tenni ilyen jellegu novenyeket. Pl mekkora barriert erdemes kitenni a gyokerzet nagysagahoz kepest.

kacsa. 2012.06.10. 23:09:24

Az akáccal azóta küzdünk, amióta betette a telkünkre a gyökerét. Sovány vigasz, hogy jó méhlegelő, ha egyszer mindenhova odanő (fal tövébe, gyümölcsfák közé stb.)
A selyemkórót pont egy viszonylag gazdag növényvilágú helyen "mutatták be" nekem és nem hiszem, hogy túlzottan pátyolgatni kellett ahhoz, hogy megmaradjon. Szóval: gyanúsak nekem ezek a méhészek...

Pálmakertész · http://palmaliget.blogspot.com/ 2012.06.14. 15:41:47

@ViktoriaF: ha pillangókat szeretnél a kertedbe, ültess nyári orgonát, vagy pillangócserjét (Buddleja davidii). Szerintem... de lehet, hogy már én is megfertőződtem a selyemkóró ellenességgel.

A cikkről inkább semmit... :-(