Enyhe telek Magyarországon

2012.02.16. 09:00 - thunbergia

Minden évben nagy fejtörést okoz, hogyan értékeljük az adott telet: hol sok a hó, hol kevésnek ítéljük, hol szélsőséges időjárásról beszélünk, meg globális felmelegedésről, az egyre gyakrabban várható világvégéről nem is beszélve. Pedig furcsa, rendkívül enyhe telek régen is voltak, ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorral:

"Ezek közé tartozik: az 1182-i, amikor a gyümölcsfák február 2-án már rakva voltak gyümölccsel; 1186-ban februárban az alma dió nagyságúra nőtt; májusban arattak, s augusztusban a szüretnek is vége volt.

1289-ben a falusi leányok karácsony és vízkereszt napján búzavirágból és pipacsból fontak koszorút, januárban a fák virágoztak, a madarak tojtak, februárban a szőlőnövések már nagyok voltak. 1332-ben vízkeresztkor már szántottak. 1397-ben májusban már learattak. 1421-ben a fák mártiusban, a szőlők áprilban virágoztak; ugyan ekkor érett cseresnyét, májusban érett szőlőt lehetett találni, mely június 24-re mindenütt teljesen megérett.

1424-ben karácsonykor és vízkeresztkor elég virágot lehetett találni. 1473-ban a gyümölcsfák októberben másodszor virágoztak, és Márton napkor érett cseresnyét lehetett enni. Különösen enyhe tél volt az 1530, 1538, és 1572 is, még melegebb 1607–8-i, amikor februárban a legkésőbbi virágok is kinyíltak…

Az 1707, 1722 és 1759-i egész tél valóságos nyár számba mehet, olyan meleg volt, hogy 1722-ben februárban a gyümölcs fák és növények virágoztak; 1759-ben február 12-én a legyek széltében röpdöstek; a szilvásokban Szt. György nap előtt 2 héttel lekaszálták a füvet, a fák oly levelesek voltak, mint nyáron, s a kánikulai meleg szinte meg ölte az embert; a szárazság olyan nagy, hogy tavak, folyók, kutak kiszáradtak…

1778–79-ben Pál forduláskor a gyermekek a szabadban fürödtek, őszkor pedig a Szilágyban némely gyümölcs nem csak 2-szor ért meg, hanem a somlyai magas hegyekben több gyümölcsfa 3-szor is virágzott. 1787-ben decz. 3-áig olyan szép idő járt, hogy a rozs sok helyen kihányta a fejét, s 1788 januárban az egész hónapban szántottak, s a fák levelezni kezdtek. 1790–91 decz. és jan. hóban elég vadsalátát, szegfűgombát, ibolyát hordtak a mezőről, s 1792. febr. 19-én a bodzafák levelesek voltak, árnyat tartottak, az eperfa levele ezüstgaras nagyságú volt. 2-szor 25-én fakadtak ki a fák, s szept. eleje olyan meleg melyhez hasonlót nem említ a krónika. 1795–96 januárban több helyen 2-szori alma termést szedtek a fáról, mely sem színben, sem ízben nem különbözött a nyári terméstől, s egész hónapban olyan meleg volt, hogy a méhek, legyek szúnyogok széltében röpdöstek."

Forrás: Hasznos tudnivalók (Szerk: Juhász István), Magvető, Budapest, 1986.

39 komment Címkék: tél hasznos tudnivalók

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Allium sativa 2012.02.16. 10:46:07

"Ezek közé tartozik: az 1182-i, amikor a gyümölcsfák február 2-án már rakva voltak gyümölccsel; 1186-ban februárban az alma dió nagyságúra nőtt; májusban arattak, s augusztusban a szüretnek is vége volt."

Ebbe a Gergely naptár nem zavart bele?

THK 2012.02.16. 10:52:53

a Gergely naptár 400 évvel később 11 napot ugrott előre, így max 1 hét eltérésről ha beszélhetünk

TROLL 2012.02.16. 10:58:35

Frnc. Mire bejelentkeztem megírták...

lyesmith 2012.02.16. 11:19:44

A mostaninál sokkal enyhébb és sokkal hidegebb is volt az éghajlat az elmúlt 2000 évben. Nápolyban római oszlopokon fúrókagylók nyomai láthatóak 2-3 m rel a mai tengerszint fölött.

A 10-15 század köztt a vikingek grönlandon földet műveltek ez is jelzi a mostaninál sokkal melegebb globális időjárást.

aeidennis 2012.02.16. 11:42:53

@lyesmith: Nápolyban ez nem az időjárás vagy a tengerszint változása miatt volt. A jelenség a Vezúv működéséhez kapcsolódó tektonikai mozgásokkal kapcsolatos.

Anti Anyag (törölt) 2012.02.16. 12:23:12

Ezért nem értem ezt a félelmet a globális felmelegedéstől, végül is mi a rossz abban, ha nálunk 2*van szüret, aratás. Na és nem fagyoskodunk.

CJKrisz 2012.02.16. 12:34:22

Jól láthatóan, több száz évvel ezelőtt is volt szélsőséges időjárás. Ha ez a januári almaszüret mostanában esne meg, akkor már sivítozna a média, hogy bezzeg a globális klímaváltozás, aminek az ember az oka. Az. Persze. Hogyne. Köcsög őseink már évszázadokkal ezelőtt telepöfékelték a bolygó légkörét mindenfélével, nyilván azért volt akkor is néhány kirívó eset. Ideje lenne már elfelejteni azt a nem kicsit beképzelt és pökhendi elgondolást, hogy az ember képes arra, hogy megváltoztassa egy bolygó klímáját. Ha van van is bármilyen klímaváltozás, ahhoz az embernek az égvilágon semmi köze sincsen. Nagyon kicsiny semmiségek vagyunk mi ahhoz, hogy ennek a bolygónak bármilyen jellemzőjét észlelhető módon befolyásolni tudjuk.

Terézágyú 2012.02.16. 12:45:59

@lyesmith:
"A 10-15 század köztt a vikingek grönlandon földet műveltek ez is jelzi a mostaninál sokkal melegebb globális időjárást. "

Utána viszont jött a kis jégkorszak: Mátyás a Duna jegén, házak építése a Temze jegén, amely hónapokig megvolt stb... Ekkor születtek Breughel fagyos téli tájat ábrázoló festményei stb.

Terézágyú 2012.02.16. 12:50:16

@Anti Anyag:
"Ezért nem értem ezt a félelmet a globális felmelegedéstől, végül is mi a rossz abban, ha nálunk 2*van szüret, aratás. Na és nem fagyoskodunk. "

A nagy meleg jó - ha van elég eső is. De ha nincs, akkor az nagy szívás, hidd el :)

@CJKrisz:
"Nagyon kicsiny semmiségek vagyunk mi ahhoz, hogy ennek a bolygónak bármilyen jellemzőjét észlelhető módon befolyásolni tudjuk. "

Nono, azért tudjuk mi befolyásolni... Bizony már a rómaiak is befolyásolták azzal, hogy a pun háborúkkor túl sok fát vágtak ki a hegységekből...

Mindazonáltal abban igazad van, hogy tartsuk észben: az időjárás az emberen kívül eső okokból is változik, nem marad állandó.

2012.02.16. 12:57:09

@CJKrisz: ezt írod: "Ideje lenne már elfelejteni azt a nem kicsit beképzelt és pökhendi elgondolást..."

Szerintem meg amit írtál, az a nem kicsit beképzelt és pökhendi megfogalmazás. Még szerencse, hogy nem Te fogod eldönteni, hogy a Föld klímáját valójában ki, vagy mi is teszi-tette tönkre.

nál 2012.02.16. 13:19:37

@SamSem:
Valaki/valami tönkreteszi a Föld klímáját? TÖNKRETESZI? Hogy vagy képes ilyet leírni?

kerecsen2010 2012.02.16. 13:40:26

Nekem is a kis jégkorszak jutott eszembe; annál érdekesebb, hogy abban az időszakban is feljegyeztek igen enyhe teleket.

twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2012.02.16. 14:03:43

Mindig is voltak es lesznek kirivo idojarasi elteresek az atlagokhoz kepest.

Ha megnezzuk az evszamokat akkor valahogy osszeall egy viszonylagos ciklikussag.

Laurel 2012.02.16. 14:10:35

Hát igen, Grönland neve is "Zöld országot" jelent. Vörös Erik vikingjeivel tovább hajózva felfedezte Új Fundlandot, amelyet ők Vinland néven említenek. Ez utal rá, hogy abban az időben ez a manapság zord terület szőlő termő klíma volt. Valóban volt "kis jégkorszak" és csak az 1700-as években indult el egy újabb felmelegedés, amit a Krakatau kitörése szakított meg. Az enyhébb klíma szerintem nem biztos, hogy csak rosszat jelent. Az emberek persze félnek a változástól, de lehet a jó oldalát is nézni. Az energia felhasználás (és a környezet szennyezés) jelentős része a téli fűtés, ami így csökkenne.

pástétom 2012.02.16. 14:18:06

Ha abban az 1182. évben február elején érett gyümölcsöktől roskadoztak a fák, akkor az előző ősznek is olyannyira nyáriasan enyhének kellett lennie, hogy egy őszi -nyárvégi másodvirágzás és a rákövetkező nagyon enyhe tél miatt a terméskezdemények, majd a növekvő gyömölcsök nem fagytak el. Mai szemmel azért ez tényleg elég hihetetlennek látszik, de akár még igaz is lehet. Idén januárban, február elején is kinyílt egy csomó kora tavaszi virág a kertekben de hát jött a nagy hideg... Egy, a mainál is jóval melegebb klímaperiódusban, mint a 11-12.sz, pedig könnyen el tudom képzelni, hogy általánosan bolygatta meg az élővilágot az enyhe tél, ill. akkoriban ez nem is számított igazán rendkívűlinek.

Rókakígyó 2012.02.16. 14:21:55

Volt olyan nem is olyan rég, amikor a Balaton kiszáradt, a hortobágyi marhák nagy része éhen és szomjan döglött a melegben. Szerintem ez az 19. sz. második felében volt.

Lord_M_ 2012.02.16. 14:23:16

@Anti Anyag: Alapvetően a mi éghajlati viszonyainkat figyelve valóban nem történne komoly katasztrófa. Ugyanakkor ilyen apróságok várhatóak:
A tőlünk délebre fekvő területek kissé szárazabb világgal találják magukat szembe, a sivatagos területek nagysága megnő. Sem a növényzetünk, sem a talajunk nem feltétlen alkalmas az állandó termésre. Így valószínűleg némi átalakulás lenne a növényvilágunkban. Esetleg képesek lennénk jó minőségű narancs és citrom termelésére is. A sarkok felé húzódó melegebb övezet némi extra jégolvadást okozna, ami bizony néhány tengerparti világot víz alá juttatna. Természetesen egyfajta gátrendszerrel ez kivédhető, de csak egy bizonyos határig, 1 esetleg 2 méter szintemelkedés mellett, bizony én már nem érezném magam biztonságban. Valószínűsíthető, hogy az időjárási elemek is változnának, ahogyan nem esne többé hó, úgy könnyen lehet, hogy trópusi jellegű viharokkal kellene szembenéznünk.

Persze jó esetben, mondjuk az orosz nagy pusztaság is termőre fordulhatna, esetleg Szibéria kontinentális éghajlatra váltana...

Függően attól persze, hogy mekkora a változás mértéke. A változás meg mondjuk legyen független az embertől, tekintsük csak a környezet változásának.

@CJKrisz: Sajnos nincs teljesen igazad, az emberiség környezetmódosító hatása nem is túl bonyolult dolog és józan matekkal is követhető
1) ha kivágjuk azokat az eső és egyéb erdőket amik néhány százaléknyi oxigén megújításért felelnek, az emeli(emelheti) a co2 szintjét a légkörben. Hogy ez sok vagy kevés, az kiderül majd később
2) a szénhidrogének tömeges felhasználása egyszerűen gyorsabban történik, mint amennyi idő alatt ez a szén mennyiség "megkötődött". Nyilván nem évmilliók alatt égetjük el az olajkészéleteket, hanem mondjuk évszázadokban mérhető idő alatt. Ez pusztán a matekot figyelve, széndioxid többletet jelent a légkörben. (adjuk hozzá az egyes pontot)

A fenti kettő eredője nem sok, csak annyi, hogy kicsit megemeljük a légkör átlaghőmérsékletét, amivel együtt csökkentjük egy picit a jégtakaró méretét, illetve elérhetjük, hogy nem egy esetleg két télen át lesz hómentes esetleg teljes Európa, hanem jelentősen hosszabb ideig.
Bár kétségtelen tény, hogy a fűtésre elhasznált szinhidrogének mennyisége ezzel csökkenni fog. Namost a fentiket összevéve, és figyelembe véve, hogy csökken a "fehér" terület, megváltoztatjuk a területek albedóját. Azaz a fényvisszaverő képességét. (átlagban). Azaz könnyebben melegednek fel a területek, ezzel kicsit tovább emelve az átlaghőmérsékletet, ami egy picit tovább csökkenti a jéggel-hóval borított területeket... hopp-hopp... öngerjesztő a folyamat.

Vegyük mellé azt az apróságot, hogy ezzel olvasztunk kis jeget, egy picit átalakítjuk a szárazföldek képét... ami esetleg megváltoztathatja az időjárási dolgokat (tengeráramlatok, óceáni hűtő-fűtő hatások máshol érződnek). Apróság ugyan, de a meleg óceánok kevesebb co2-t képesek megtartani.

Természetesen ezzel nem tesszük tönkre a rendszert, hiszen a rendszer egyensúlyra törekszik, alkalmazkodni fog. És az is igaz, hogy egy meteorit mint 63 millió éve, nagyobbat alakít, sőt, pár komolyabb vulkánkitörés is képes beleszólni...

de azért ne becsüld le az emberi teljesítményt, ahogyan egy picike kis vírus is jelentéktelen méretű a testedhez képest, azért képes három - négy napra ágynak dönteni, megemelni a hőmérsékletedet, és a vízháztartásodat... esetleg akár meg is ölhet. pedig milyen kis jelentéktelen valami.

Terézágyú 2012.02.16. 14:24:13

@Laurel:
"Az energia felhasználás (és a környezet szennyezés) jelentős része a téli fűtés, ami így csökkenne. "

Ez kétségkívül igaz, de ne felejtsd el, hogy nyáron meg a klíma megy, meg a sok hűtőláda...

Azonkívül, ha szárazság van, akkor rengetegbe kerül pl. az öntözés... Ha egyáltalán van víz.

Pl. a tavalyi nyár is elég kemény volt ebből a szempontból...

CJKrisz 2012.02.16. 14:30:22

@Terézágyú: A rómaiak azzal legfeljebb mikroklímát befolyásoltak, de nem az egész bolygóét.

Terézágyú 2012.02.16. 14:45:30

@CJKrisz:
"A rómaiak azzal legfeljebb mikroklímát befolyásoltak, de nem az egész bolygóét. "

Minden mindennel összefügg... :)

De ha a rómaiak meg tudták akkor változtatni az itáliai félsziget klímáját, akkor mi most pláne tudjuk az egész bolygóét...

pástétom 2012.02.16. 14:46:35

A Föld klímája folyamatosan változik, ill. kisebb időegységek alatt ingadozik. Az élővilág pedig a környezeti kihívásokra reagál és alkalmazkodik: fajok kihalnak, fajok születnek, új területeket hódítanak meg, vagy éppen életterük szűkűl össze... és itt az ember, ez a fiatal lény, amely azért már így is túl van sokmindenen. Kihalni nem fogunk, populációink viszont ezerféle módon reagáltak eddig is a múltban a klíma változásaira (az ősmagyarok a Kárpát-medence felé tartó haladása is ennek köszönhető), és fognak a jelenben no meg a jövőben is. Szóval nem nagy kunszt, legalábbis ha a természettudomány felől közelítjük a dolgot. Mert ha belevisszük az érzelmeket, az emberi mivoltunkat, akkor beláthatjuk, hogy itt rengeteg emberéletről, emberi sorsokról van szó, éhínségekről, háborúkról, nemzetek és népek közti ütközésekről a környeteti erőforrások mind jobb kiaknázása érdekében. Ez viszont már a társadalomtudomány, és a politika asztala.

Mesterlövész 2012.02.16. 15:08:01

Hallottam egy igen érdekes és szerintem valóságalapokat nem nélkülöző elméletet. Ha a jégtakaróból nagyon sok eltűnne, akkor a sok édesvíz felhígítaná az óceánok sós vizét. Ez az Atlanti-óceán esetében azzal járna, hogy megszűnnének az áramlási útvonalak (pl. a Golf is, ami, mint tudjuk, Európában viszonylag enyhe hőmérsékletet okoz), és a földrész télen -15 fokra, vagy akár hidegebbre is lehűlhetne. Szóval nem feltétlenül olyan egyoldalú folyamat a felmelegedés, mint azt sokan feltételezik, ugyanis rögtön történhet ez-az annak mellékhatásaként, amivel érdemes számolni.

Mesterlövész 2012.02.16. 15:11:49

És még valami: a civilizált emberiség történetében az első igazán nagy környezetkárosítást az ókori görögök vitték véghez az által, hogy az egész ország területét lelegeltették. Ennek is köszönhető a mai Görögország kősivatagra emlékeztető arculata.

CJKrisz 2012.02.16. 15:15:55

@SamSem: Mert te nyilvánvalóan tudod, hogy tönkre van téve. Lehet, hogy nem reteklubbot kellene nézni, meg blikket olvasni és ezek alapján írni ilyen butaságot. Mi az, hogy tönkretette? Mihez képest? Ha azt vesszük, hogy az első élőlények számára az oxigén halálos méreg volt (sőt, sejtszinten bizonyos esetekben ma is az), akkor már régen tönkre van téve, hiszen nekik a mostani légkör már nem élhető. Mint ahogy a mosatni hőmérséklet sem. Ki tette tönkre? Az ember? Biztosan nem. Így alakította a természet. Egy emberélet, vagy 2-300 éve vajmi kevés az olyan időskálákon, ahol 100 ezer, vagy millió évekkel számolunk. Fel sem tudjuk fogni, hogy mennyi egymillió év. Hallottunk már arról, hogy kutatók az Antarktiszon fúrt jégből kimutatták, hogy egy hozzávetőlegesen 150 ezer éves időskálán 8 fokot változik a Föld átlaghőmérséklete. Egy szépen kirajzolható szinuszhullámot lehet felrajzolni az adatokból, melynek két csúcspontja között átlagosan 150 ezer év telik el. A legutóbbi ilyen csúcsot 110 ezer évvel ezelőttre teszik, tehát most igencsak a meredeken felfelé futó ágon vagyunk. Ez ugyanúgy befolyásolja a klímát, mint ahogy a Nap. Kimutatható a 11 éves napfoltciklus alatt bekövetkező változás. Nem beszélve az olyan jelenségekről, mint a Maunder-minimum, amikor is a 17. század második felében évtizedekre lecsökkent a Nap aktivitása, ami közvetlenül kapcsolatba hozható az akkori ún. kis jégkorszakkal. Szignifikáns változást annyira rövid idő alatt, mint egy ember élete, csak a természet tud okozni. Abba nekünk beleszólásunk nincs.
Az ilyeneket, hogy "számítógépes modellezéssel" jutottak valamilyen eredményre, nem is nagyon tudom komolyan venni. Azt sem tudják megmondani, hogy két hét múlva milyen idő lesz, nemhogy 50 év múlva. A tudomány az időjárásról olyan keveset tud, hogy azt modellezni csak igen bizonytalanul tudja, hiszen nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amikből pontosan lehetne bármilyen modellt felállítani. Az ilyen modellekben az 50 év alatt bekövetkező 2 fokos melegedés ugyanúgy benne van, mint az, hogy nem lesz ilyen. Csak a média nem ez utóbbit fogja felkapni, mert az nem szenzáció.
Félreértés ne essék, én nem azt mondom, hogy féktelenül pazarolni kell, meg rombolni a környezetet, ahol csak lehet. Erről szó sincsen. Csupán egy túllihegett, a média által felfújt hisztériának tartom az egészet. Lásd Y2K probléma (ugye, hogy mekkora összeomlás lett belőle?).

CJKrisz 2012.02.16. 15:38:02

Illetve részemről még egy eszmefuttatás, ami ugyan nem saját ötlet, csak olvastam róla, de érdemes elgondolkodni rajta. Az ún környezetbarát erőművek. Szélgenerátor, vízerőmű, napelem, stb. A fizika alaptörvénye, hogy energiát sem létrehozni, sem megsemmisíteni nem lehet. Az az energia, ami az én szélkerekemet forgatja, vagy a turbinámat hajtja az erőműben vajon honnan fog hiányozni? Valahonnan fog, az biztos, hiszen az erőművek nélkül is lett vele valami. És én azt most onnan kivettem, hogy másra fordítsam, tehát az eredeti "rendeltetési helyéről" hiányozni fog. Az ember így akkor ismét beavatkozott a természet rendjébe. Ugyanúgy, mint az ezen a bolygón élő bármelyik élőlény teszi. Ha az ember kivágja a fát, akkor egy mocskos természetkárosító. Ha a hód teszi ugyanezt, hogy gátat építsen (és egy patak, vagy folyó felduzzasztásával ki tudja milyen más élőlények élőhelyét teszi tönkre) az nem baj. Ha az ember leöl egy állatot, akkor rögtön pampognak az állatvédők. Ha az oroszlán teszi ugyanezt egy zebrával, akkor az nem baj. Az ember nem ugyanolyan lakója ennek a sárgolyónak, mint az összes többi élőlény? De igen. Akkor miért a megkülönböztetés? A természet létrehozta ezeket az élőlényeket és kénye-kedve szerint bánik velük. Előbb utóbb kipusztítja az oda nem valókat, mint ahogy tette azt már 4-5 alkalommal az elmúlt 500 millió évben. Lásd tömeges kihalási események. Ha az egyik kipusztul, majd lesz helyette másik. Ez a természet rendje. Be is b...na, ha a Föld hátralevő nagyjából 5 milliárd évében már csak az ember maradna itt. :) Úgy eltűnünk, mint a pinty, nyomunk nem marad.

magyar bucó 2012.02.16. 16:51:01

@Rókakígyó: Nem a Balaton, hanem a Velencei tó száradt ki.

magyar bucó 2012.02.16. 16:53:18

@SamSem: A változás nem katasztrófa, hanem maga az élet. A klíma mindig is változott (voltak a mainál sokkal melegebb időszakok és sokkal hidegebbek is) és mindig változni fog. Talán akkor fog állandósulni, ha a Nap kihűl. Az már tényleg a halál...

Macropus Rufus 2012.02.16. 18:18:00

a tudósok komolyan, műholdakkal kb. a 60-as évek közepe tájától rendelkeznek (mármint időjárást figyelő máholdakkal) mondjuk 45-50 éve... A fenti listában van egy kb. 74 éves időszak amikor minden télen valami rohadt meleg lehetett... 50 évből következtetünk, pedig az elmúlt közel 900 év, szinte 10-15 évente bebizonyította, hogy igencsak tud ingadozni az időjárás.
Ez a globális izé, egy marhaság. Pontosabban az, hogy ezt az ember okozza. Láthatóan az ipari forradalom elött kb. 700-800 évvel már volt szélsőség.
(természetesen a nyárnélküli éveket sem kellene kihagyni... Egy mai tudós, sípolna, hogy vaze kezd kihűlni a Föld)

Macropus Rufus 2012.02.16. 18:19:38

@Terézágyú: tehát akkor most nem katasztrófa fog jönni, csak lehet vissza áll az időjárás az akkorira :) Ennyi lesz és kész.

Mátyás: a srácot nem koronázták meg a Duna jegén ez egy legenda csak.

Ugyandehogy (törölt) 2012.02.16. 18:20:56

@pástétom: nálunk most decemberben másodszor is kihajtottak a szilvafák, és virágoztak.
nem teljes egészében, hanem az azévi vesszők a nagy ágak végén.

Macropus Rufus 2012.02.16. 18:23:08

@Terézágyú:
viszont a nagyobb meleg, nagyobb párolgást produkál ami valahol nagyobb esőtt fog jelenteni, esetleg ott ahhol 100 éve már nem is eset.
Okés, ez szívás azoknak akik viszont nem fognak essőt kapni. De ez az időjárás nem szélsőséges a Földön, csak az embernek az maximum. A természet fog alkalmazkodni, már most is teszi.
Meg hát van ez a parciális nyomás amit szintén nem szabad figyelmen kívűl hagyni.
Szóval nem lesz olyan gáz, bár sokan lehet szívni fognak, de hát ez van.
Amikor gyüt a jég 1000 éve akkor is rengetegen szívtak (pl. kapásból a Grönlandon lakó vikingek.. el is hagyták a szigetet örökre)

Macropus Rufus 2012.02.16. 18:27:47

@Lord_M_:
" a szénhidrogének tömeges felhasználása egyszerűen gyorsabban történik, mint amennyi idő alatt ez a szén mennyiség "megkötődött". "
hát nem is tudom.. Egy vulkán több szénhidrogént nyom a levegőbe (+sok mást) mint amit az emberiség egészen napjainkig a levegőbe nyomott.
Lásd pl. Toba vulkán 1x kitörését.

nemorino 2012.02.16. 19:49:25

@Dr. Mesterlövész: Az első nagy környezetkárosítás, amiről én tudok, az még Mezopotámiában történt:
"A csatornázó öntözés a vizet az altalajhoz juttatja el; laza szerkezetű talajoknál, amilyen a dél-mezopotámiai allúvium is, ez nem tudja a víz elosztását finoman szabályozni. Ezért a földek általában túlöntözöttek voltak. A túlöntözöttség: magas talajvíz-szint, s ez az itteni allúvium agyagtalajánál a talajvízzel mozgó - a folyami hordalék szilikátjainak mállásakor felszabaduló - nátriumsókat a talaj felszínére hajtja. Az erőteljes párolgás folytán egyre magasabbá válik a talajfelszín nátriumsó-tartalma. Dél-Mezopotámia lecsapolása lehetetlen volt, ezért az öntözés következtében az alföld egyre jobban elszikesedett. A 0,5 százalékos sótartalmú szikes talajban a búza nem terem meg, és az igénytelenebb árpa is csak egy határig (1 százalékos sótartalom). A 3. évezred közepén a búza és az árpa vetésaránya délen már 1 : 5 (az évezred elején még 1 : 1) volt, s ettől kezdve a búza néhány évszázad alatt a területen kipusztult. Az árpa termésátlaga is észrevehetően csökkent, 2000 táján Lagas területén már csak mintegy 1,4 tonna/hektár volt. Vagyis az öntözéses gazdálkodás egy-másfél évezred alatt lényegében tönkretette Mezopotámia legdélibb részeinek talaját."
Komoróczi Géza: Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódításig (Kr. e. 539)

bigthereal 2012.02.16. 19:58:42

az ember egy porszem a természethez képest, hiába is gondoljuk másként...

Brix 2012.02.16. 20:35:28

Nem szabad elfelejteni, hogy a legutóbbi jégkorszak, a Würm, csak kb. 10 ezer évvel ezelőtt ért véget. Jelenleg glaciálisok közötti interglaciális időszakban élünk ,és itt, Európában, ha kizárólag az éghajlati szempontokat nézzük, még talán kedvező is lehetne egy kis antropogén erdetű felmelegedés. A tengerek transzgressziója viszont akár a több métert is elérheti, ami a tengerparti városok esetében komoly problémákat okozhat. Ha elindulna egy hosszan tartó lehűlés, az sokkal kedvezőtlenebb lenne Európának, mint a felmelegedés. A würm jégkorszakban pl Magyarországon tundra, erdős sztyepp éghajlat uralkodott, A Brit- Szigetek és a Német-Lengyel sikség egy jelentős része meg el volt jegesedve.
Az, hogy a jelenkor antropogén hatásai hogyan fognak hatni Magyarország éghajlatára még nem egyértelmű, de sokkal kedvezőbb lenne, ha enyhébb mediterrán jellegű éghajlat alakulna ki

pástétom 2012.02.16. 21:47:59

@Brix: És sem hiszem, hogy véget ért volna az utolsó nagy jégkor. Tehát végeredményben a 10 ezer éve tartó holocénnek nevezett földtörténeti jelenkor a 2 millió éves pleisztocénnek lenne csupán egy melegebb periódusa. Tekintve, hogy a földtörténeti múltban voltak 10 millió évekig tartó eljegesedések is, nehezen hihető, hogy a legutolsó csupán 2 millió évig tartott volna és kész vége.

Igen, valószínűleg egy interglaciálisban élünk. Saját hasonlattal, olyan most a Föld, mint egy 10 ezer évvel ezelőtt lekapcsolt hűtőszekrény, ami azóta melegszik, és miért ne melegedhetne tovább? Persze ez a hasonlat nem teljesen pontos, hiszen a holocénben váltakozva voltak enyhébb és hidegebb periódusok is.

Az interglaciálisok hossza változó, hogy a jelenlegi meddig fog tartani, nem tudhatjuk. De a csúcspontig még bőven melegedhet a klíma akár jelentősebb mértékben is.

Lord_M_ 2012.02.17. 10:48:18

@Macropus Rufus: ööö :) egész pontosan mennyi kőolajat, földgázt és szenet juttat egy vulkánkitörés a légkörbe ? :) - esetleg co2, co, so2... :) - tudom-tudom elírás :) csak gondoltam megemlítem ;)

egy szakács ismerősöm mondta régen: csak azért mert elsóztuk a levest, még nem kell beleszórni még egy marékkal...

@bigthereal: egy ember igen, 7 milliárd ember már nem annyira. de mondom, vedd észre az apróságot, a porszemnél kisebb élőlények képesek megölni egy embert, egy elefántot, egy bálnát... (lásd még vírusok, baktériumok világát)

A helyes gondolkodásmód valahogy mindig kisiklik és az emberek végletekben gondolkodnak: A) vagy mi pusztítjuk el a Földet vagy B) jelentéktelen porszemek vagyunk.

A helyzet az, hogy egyik sem. Többek vagyunk annál, mint hogy jelentéktelenek legyünk, de (szerencsére) nem elegen ahhoz, hogy pusztán a létezésünk miatt kipusztuljon e bolygó. Valószínűleg ha akarnánk persze megtehetnénk.

Szóval szerintem az lenne a fontos, hogy se túl, se alá ne becsüljük jelentőségünket akár a globális klíma kérdésben, akár másban.

Amúgy meg nincs ezzel semmi gond, ha nagyon elbaltázzuk a dolgokat, a rendszer majd kijavítja önmagát, lám egy -20 fokos pár hetes tél is emberéletekbe kerül... egy -30, -40-es állandó klíma simán megritkítja a népességet, akárcsak az elsivatagosodás és az édesvíz megcsappanása. És persze, az egész planéta életében a mi általunk felölelt idő apróság, nálunk nagyobb problémákkal is "megküzdött" már az élővilág... így tehát ahogy előttünk, úgy utánunk is lesz élet.

Amúgy persze, az enyhébb telek nem biztos, hogy rosszak.