Talajtípusok

Homoktalaj - Mit tegyünk, hogy el ne fusson...

2012.02.01. 09:30 - Bálint Károly kertépítő

Szép pázsit, egészségesen fejlődő növények - ez minden kerttulajdonos álma. Sokan szélmalomharcot folytatnak a cél elérésért, és nem értik, gondos munkájuk miért eredménytelen. A fentiekben leírtak fő oka a kert termőközege, azaz a talaja, ezért most induló sorozatunkban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mindenki a legjobbat hozhassa ki a "földjéből".

A sorozat első részében a homoktalajt vesszük górcső alá: mit tegyünk, hogy el se fusson, és még teremjen is?!

A homoktalajok pozitív jellemzői
Könnyen művelhetőek, bizonyos növényfajták kimondottan kedvelik, állati kártevők nehezen élnek meg bennük.

Negatív jellemzői
Rossz szerkezetűek, a vizet gyorsan átengedik, a tápanyagok hamar lemosódnak az alsó rétegekbe, általában meszesek, ezáltal lúgos a kémhatásuk. A sekélyen gyökerező növények könnyen meg- illetve kidőlnek, a szép pázsit szinte lehethetetlen vállalkozás.

Módszerek, technológiák új és felújítandó kertek esetében
A legegyszerűbb megoldás a homoktalajra minimum 10 cm vastagságban vízmegtartó, kötöttebb földet teríteni, amelyet szintén minimum 10 cm laza szerkezetű termőközeggel fedjünk le a növényzet gyökérfejlődésének érdekében. A telepítendő növények többsége legyen szárazságtűrő, a homokos talajon megélő fajta. Egyéb igényűeknél ássunk megfelelő nagyságú ültetőgödröt, a kiemelt földet keverjük át szerkezetjavító adalékanyagokkal, amelyek tápanyagot biztosítanak és vízmegtartó képességűek. Igényes növények esetében teljes talajcsere kívánatos!
Fák, nagyra növő fenyőfélék esetében csak homoktalajt tűrő fajták közül válasszunk.

Egyéb lehetőségek
A növényültetésnél már említettem az adalékokat.
A homoktalajokat is jól használható termőközeggé lehet varázsolni  a következő módszerekkel:
- Használjunk magas rosttartalmú szerves trágyákat: érett marhatrágyát, lótrágyát vagy annak komposztált formáját, amelyet gombatrágyaként ismerünk. Kiváló szerkezetjavító és tápanyagpótló anyagok. Egyedüli hátrányuk, hogy földbejuttatásuk után egy évig várni kell. Ennek oka a bomlási idő, amit ha nem várunk meg, behullámosodik a zöldterületünk, valamint károsíthatják a növények gyökereit, ha közvetlenül érintkeznek velük.

- Tőzegekkel is javíthatjuk a talajszerkezetet. Többféle kapható, a közel közömbös és savanyú kémhatásúak használatát ajánlom. Tápanyagtartalmuk alacsony, ezért műtrágyával kombinálva tökéletes a hatásuk.

- A komposzt is alkalmas javítóanyag, de vízmegtartó képessége alacsonyabb, mint a többi trágyáé. Egyszerű, olcsó megoldás, ha darált, magas rosttartalmú, növényi eredetű szerves anyagokat keverünk be a talajba, de itt is szükséges kivárni egy bizonyos bomlási időt, és plusz tápanyagbevitelről is gondoskodni kell. A fent említett anyagokat kombinálhatjuk egymással.

Jó tanács
Már „beállt” kert esetében a növényágyások mulcsozásával, párásító öntözéssel, lombtrágyázással, lassan lebomló műtrágyák használatával tudjuk ellensúlyozni a homoktalaj hátrányait.

Szólj hozzá! Címkék: komposzt trágya mulcs bálint károly kertépítő homoktalaj

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.