Hasznos állatok a kertben - A béka

2011.09.29. 08:40 - thunbergia

Sorozatunk következő része a békákat mutatja be, amely - nemcsak a kertben - nagyon hasznos állat, hiszen szorgalmasan elpusztítja a nekünk nem annyira kedves rovarokat, pl. legyeket, szúnyogokat.

Sokan iszonyodnak tőle, és a néphagyományban sem mindig játszik pozitív szerepet. Gondoljunk csak arra, hogy valaki lenyeli a békát, vagy a mesék békává változtatott hőseire, vagy akár a bibliai tíz csapásra. Pedig a békák nagyon érdekesek, változatosak.

A kétéltűek (békák, varangyok, szalamandrák) bőre vékony és nyirkos. Ezért általában vizes környezetet igényelnek, nehogy kiszáradjanak. Utódaik is többnyire a vízben kelnek ki. A béka-és varangyivadékok először ebihalak, hasonlítanak is a halakra, kopoltyúval lélegeznek. Később az ebihal elveszíti hosszú farkát, kinőnek a lábai, és kialakul a tüdeje. Jó tudni, hogy már az ebihal is pusztítja a szúnyoglárvákat.

Vannak kifejezetten veszélyes békák, például a nyílméregbékák. Ezek furcsa nevüket onnan kapták, hogy a dél-amerikai indiánok az állatok bőréből kiválasztott méreggel kenik be a nyílhegyeket, és ezzel vadásznak. Ezek a békák terráriumokban is tarthatók, de szerencsére fogságban nem termelnek mérget, mert ehhez szükség van az eredeti élőhelyükön található speciális táplálékra. Az erősen mérgező állatok a természetben általában feltűnő színűek, ezzel tartják távol a ragadozókat.


Érdekességek a békákról

A Föld legnagyobb termetű békája a Góliát béka, amely akár 3,5 kg-ot nyom és akkora, mint egy tyúk.
A legapróbb a Gardiner által felfedezett Seychelles-szigeteki béka, amely szó szerint körömnyi méretű: a legfiatalabb állatok 3, a kifejlett példányok 11milliméteresek.
A bíborbékát (Nasikabatrachus sahyadrensis) csak 2003-ban fedezték fel a kutatók. Mivel az év nagy részét 4 méterrel a föld alatt tölti termeszekre vadászva, ritkán kerül az ember szeme elé.

Bár a béka kifejezetten vízi állat, fejlődésének egyes szakaszaiban vízhez kötött, mégis akadnak olyan fajok, amelyek a szélsőséges körülményekhez is alkalmazkodtak. Az egyik ilyen érdekes kivétel az Ausztráliában honos sivatagi béka (Cyclorana australis) (kép lent), amely a vizet a bőre alatti selyemgubószerű zsákban tárolja.


 

A malagaszi szivárványos béka (Scaphiophryne gottlebei) máshogyan alkalmazkodik a száraz éghajlathoz: az év tíz hónapját magát a föld alá ásva tölti, csak az esős hónapokra merészkedik a felszínre, hogy párosodjon. Lábai remekül alkalmazkodtak a meredek sziklafalak megmászásához - akár teljesen függőleges felületen is feljut. Az erdők eltűnése és a környezetszennyezés következtében a faj fennmaradása komoly veszélybe került.

Magyarországon szerencsére mérgező békafajok nem élnek, de érdemes megemlíteni a barna varangyot, amely a bőrén található szemölcsökben kétféle mérgező váladékot termel, amellyel elriasztja a ragadozókat. Szerencsére ezek a mérgező anyagok nem halálosak, de bőrirritációt kiválthatnak, ezért legyünk óvatosan velük.
A varangy nem tud ugrani, tehát, ha réten járva felzavarunk egy ilyen állatot, nézzük meg, hogyan menekül: ha gyorsan elugrál, akkor béka, ha elmászik, akkor varangy.


 

Magyarországi békák

Nálunk 11 faj honos, plusz a kecskebéka, amely a nagy és a kis tavibéka állandósult és szaporodóképes hibridje, tehát nem tekinthető önálló fajnak.

 
Unkafélék családja (Bombinatoridae)
            Vöröshasú unka (Bombina bombina)
            Sárgahasú unka (Bombina variegata)
Ásóbékafélék családja (Pelobatidae)
            Barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
Varangyfélék családja (Bufonidae)
            Barna varangy (Bufo bufo)
            Zöld varangy (Bufo viridis)
Levelibéka-félék családja (Hylidae)
            Zöld levelibéka (Hyla arborea)
Valódibéka-félék családja (Ranaidae)
            Gyepi béka (Rana temporaria)
            Mocsári béka (Rana arvalis)
            Erdei béka (Rana dalmatina) (kép lent)
            Nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus)
            Kis tavibéka (Pelophylax lessonae)
            Kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus)

 

 

Természetvédelem
A nálunk honos fajok természetvédelmi helyzete jó. Azok a fajok számítanak ritkábbnak, amelyek hegyvidéki élőhelyhez kötődnek (alpesi gőte, alpesi tarajosgőte, sárgahasú unka, gyepi béka).
A hazai fajokra leselkedő legnagyobb veszély az élőhelyek szűkülése mellett a közúti gázolás. Ez különösen azokat a fajokat érinti kora tavasszal, amelyek az úttesteken át igyekeznek víz közelébe szaporodni. Ilyenkor kifejlett állatok tömegével válhatnak gázolás áldozatává. Az autók a vizet elhagyó fiatal példányokat is megtizedelik (a gyepi béka, a barna varangy, alföldön az ásóbéka, a levelibéka, a zöldbékák).
A kétéltűek vándorlását hosszú távú műszaki megoldásokkal (alagutak, terelőkerítések és támfalak), illetve békamentő akciókkal kell segíteni, ahol csak lehetséges.

Ha kertünkben van egy kis tó, akkor hamarosan megtelepednek a békák is, és ezzel el is értünk a következő ponthoz:

A békák éneke
A békák jellegzetes hangja a brekegés, amelyet a hímek a felfújható torokzacskójukkal képeznek. A vízközelben lakók nagy bánatára a békák kifejezetten hangosak tudnak lenni. Főleg a párzás idején brekegnek a hímek, és éjjelente a koncert zavaró lehet.


Meteorológia
A levelibéka a szabad természetben tényleg képes jelezni az időjárást, mivel rossz időben elbújik, jó időben pedig szívesen kúszik fel a levelekre, és napozik. Viszont a terráriumban tartott békák viselkedése megváltozik, ezért barométerként nem használhatók.

Természetesen ez a poszt nem lehet teljes a következő videó nélkül:


 

16 komment Címkék: béka varangy nyílméregbéka hasznos állatok a kertben

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gatsy 2011.09.29. 15:55:14

Jó összefoglaló. Külön kösz a videóért, hatalmas klasszikus.:D

Terézágyú 2011.09.29. 16:01:49

a krumplibogarak ellen is nagyon hatásos

dr. Bértollnok 2011.09.29. 16:18:15

Miért van az, hogy nekem más a tapasztalatom az ebihalakkal kapcsolatban és ha valaki utána olvas a tavas fórumokon, akkor nem vagyok egyedül?
Az ebihalak nem a vízi szervezeteket, szúnyoglárvákat pusztítják, talán csak később, az átalakulás előrehaladottabb formájában.
nekem van egy saját, épített tavam. kb 140 négyzetméteres, ideális a békák számára. Minden normális "tavas" aggódva várja a békák nászát és annak eredményeként az ebihalak tömegeit. nem véletlenül. A tavasszal jellemző algaszaporulatot az ebihalak szó szerint kizabálják, ezzel előnyösen befolyásolják a tó természetes egyensúlyát. Akkor most nem növényevők az ebihalak? Még egyszer, ezt tapasztalatból írom. Az egyik évben kicsit túlszaporodták magukat és a tó is tiszta volt, vagyis táplálékhiány volt az ebihalaknak. A behulló falevelekre, meg a fűnyíráskor beszóródó zöldségekre szinte rávetették magukat.
Jellemzően barna varangyok szaporodnak nálam, de idén telepítettem tavi békákat is a Balatonról.

mutant · http://universal.blog.hu 2011.09.29. 16:50:16

Nálunk a kistavunkban is van vidéken 2-3 békuci, és ennek köszönhetően nyáron nyitott ablaknál tudok aludni. Sőt, a kinti pavilonban is tudunk pratyzni :D

zsibvasar · http://www.zsibvasar.hu 2011.09.29. 17:43:50

@bértollnok: Valószínűleg neked van igazad. Vöröshasú unka ebihalakat sokszor figyeltem régen. A kis ebihalaknak eleve kör alakú kis szája van, amivel csak az algákat tudják összeszedni az aljzatról.
Mindazonáltal az átlag embernek teljesen jó magyarázat, hogy segítse a tóba igyekvő párzó békákat. Ezzel is csökkentve a szúnyogmennyiséget. Nincs kizárva, hogy a nagyobb szélesedő szájú egyedek tényleg be is kapnak néhány szúnyogot vagy szúnyoglárvát.

Adrian Mole 2011.09.29. 18:03:25

@bértollnok:
Pedig a békák ragadozók, a lárváik is - esetleg egészen apró korban vannak rászorulva növényi planktonra, ha nincs más. Amit érdekes lenne tudni, hogy milyen táplálékszervezetek élnek a tavadban. A szúnyoglárvák pl. szűrögetnek, és a különféle ágas és evezőcsápú rákok is. A békák lárvái inkább ezeket szedik össze. A behulló levelekre valószínűleg a táplálékhiány miatt mozdultak rá (megjegyzem, a vízre hulló rovarokat is összeszedik - erdei fajoknál, ahol kevés fény jut a talajon lévő pocsolyába, a behulló szerves anyaggal, vagy azon élő egyéb jószágokkal táplálkoznak).

dr. Bértollnok 2011.09.30. 13:00:30

@Adrian Mole:
A tavam elég nagy ahhoz, és elég mély is (egyben fürdőtó is, tehát nagyobb része 1,70m mély!), hogy egy viszonylag jó önfenntartó rendszerként működjön, ráadásul a betelepítésénél is ügyeltem, hogy nagyjából meglegyen az egyensúly: mocsaras rész, vízi növényzet, Magyarországon honos halak megfelelő arányban, sőt kagylók és alsóbb rendű rákok. Szúnyogokat nem telepítettem jöttek anélkül... :-)
"Zsibvásár" kolléga előtted történt bejegyzése, ami megerősíti az én tapasztalatomat is, ellentmond annak, amit írtál. A félig béka, félig ebihal állapotig a lárvának egyszerűen nincs a ragadozó életmódra alkalmas szájszerve , szemben a nálam szintén viszonylag nagy számban előforduló szitakötő lárvákkal és csíborokkal, amelyek éppen az ebihalakat vadásszák nagy előszeretettel).

dr. Bértollnok 2011.09.30. 13:06:23

@mutant:
Jó Nektek, felénk több szúnyog van, sokkal több, mint amit 2-3, vagy akár 200-300 béka tudna hatástalanítani. Sok a szabad vízterület és mocsár. Az én tavamban nem sok szúnyoglárva éri el a felnőttkort, a snecikből, keszegekből és domolykókból álló védelmi vonalon nem jutnak át, de jönnek helyettük a szomszéd tavakból a bevándorlók... :-(

mutant · http://universal.blog.hu 2011.09.30. 17:24:46

@bértollnok: Ez a tó kb egy szökőkutacska igazából. De nagyon jó, hogy van :)

Adrian Mole 2011.10.01. 12:24:25

@bértollnok:
Na, akkor hogyan fogalmazzak, hogy higgyél nekem...
1. Az ebihalak szája tényleg nem hasonlít a fehér cápáéra. Viszont, például a sörényes hangyászé sem. Oszt az mégis egyértelműen ragadozó: hangyákat eszik. Az apró (plantonikus) rákocskák, bentikus bizbaszok, egyebek elfogyasztásához nem kell nagy száj.
2. Az, hogy ragadozónak van ragadozója, nem annyira meglepő. Egy energetikai határig (lásd: miért nincs oroszlánnak, vagy a kardszárnyú delfinnek csúcsragadozója) ez teljesen természetes.
3. Ahogy írtam, nem meglepő, ha egy ebihal fogyaszt alkalomadtán algákat, de nem ez a fő tápláléka. Sőt. Ez a kivétel, ami erősíti a szabályt.
4. A planktonikus, a (kerti) tavak zöldborsó színéért felelős algákat a szűrögető életmódú állatok (pl. a planktonikus rákok) sokkal hatékonyabban fogyasztják, mint a "hopp, ha a számba került egy Volvox, akkor lenyelem, még ha a fél fogamra sem elég" ebihal. Hidd el, hogy a tavad tele van kandiccsal, vizibolhával. Illetve, ahogy írod is, (árva)szúnyoglárvával.
5. A béka nem hülye a petézési idejét illetően: azért akkor lesznek ebihalak, amikor, mert a melegedő vízben beinduló alga, illetve ezen élő zooplankton produkció ekkor van lokális csúcson. Ezért látod azt, hogy az algásodó tóban sok az ebihal, ami végül oda vezet, hogy a zooplankton kizabálja az algát és az ebihalak megnőnek rajtuk.
6. Ha elfogy az alga a tóból (mert pl. a kerti tavat algák ellen kezelik), akkor nem lesz benne zooplankton, így az éhes ebihalak a vasszögre is rá fognak mozdulni. Vagy akár megeszik a később párosodó békák apró porontyait.
7. Ha kizabálják a békák a zooplanktont teljesen (ami hosszabb távon életszerűtlen, tekintve, hogy a zooplankton petéket a szél elviszi a legkisebb pocsolyába is), akkor a lokális algaprodukció feldúsulhat, és oxigénhiányt okozhat. Ez a békaporontyokat annyira nem izgatja, mert teljes testfelületen is vesznek fel oxigént, így a sekély vízben túl tudnak élni. Mindezek megfigyelhetőek inkább, mintsem az algával táplálkozó ebihal.

Németh András 2011.10.09. 13:41:46

@bértollnok: khvsz.mme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=55&Itemid=75&lang=hu
itt mindenre választ találsz :)

Azt írják hogy a barna varangy ebihala csak algát és növényi törmeléket fogyaszt, de más fajoknál ez másképp van.

Viszont nem tudom hogy hol élsz, de az biztos hogy nem túl szerencsés nagy távolságokra elhurcolni a jószágokat (mellesleg nem is törvényes, hisz faunahamisítás). A tavi béka esetén azért jó eséllyel él a lakóhelyed környékén is a fajból, de például egy ilyen áttelepítéssel akár betegségeket is terjeszthetsz a békák közt.
Nagyon sok természetvédelmi problémát vet fel a fajok ember általi szándékos vagy véletlen terjesztése.

Németh András 2011.10.09. 13:43:51

@bértollnok: ezeket a megfigyeléseidet is teljesen alátámasztják a szakirodalmi adatok

Németh András 2011.10.09. 13:58:21

@Adrian Mole: na akkor hogy fogalmazzak hogy higgyél a valóságnak (meg a szakirodalomnak).

Szóval eszik az a fránya ebihal növényi táplálékot is. Bármennyire is próbálsz pontokba szedve kioktató lenni, és eszik természetesen állatit is. Hisz nem hiszem hogy nagyon figyel rá hogy mit zabál be amikor porszívózza a vizet. Nagyon meg lennék lepődve ha növényi részt kiköpné az állatit meg megenné, vagy épp fordítva.

Egyébként jók a meglátásaid, és ha nem kioktatni kezded az embereket akkor semmi baj nem lenne vele.

Volt itt aki nem tudományos oldalról, nem a szakirodalmat bújva, hanem tapasztalati úton fedezi fel a természet szépségét. De a lényeget szerintem nagyon jól látja, neki egy plusz infó lehetne a növényi majd zooplankton, majd nagyobbacska alsóbbrendű rákok, majd ebihal, esetleg rovarlárvák, meg a halak általi tápláléklánc felvonultatása, de nem ebben a stílusban...
... szerintem.

Uff, beszé(ó)ltem :D

dr. Bértollnok 2011.10.09. 21:42:08

@Németh András:
A tavi béka a környéken nem faunaidegen a környékemen, Délegyházi tavakban (az első 500 méterre sincs tőlünk) tömegesen élnek, csak ott nehezebb elkapni őket, a Balatonon meg szinte kínálták magukat a haltároló gödrömben. A nyáron kifogott halak átmeneti tárolására csináltam egy kb 1-1,5 m3-es fóliázott gödröt a telken.
A betegségekkel kapcsolatban akár igazad is lehet, erre valóban nem gondoltam. Mondjuk mentség, hogy a délegyházi telek körül olyan kerítés van, amin a békák nem jutnak át. Ezért is telepítettem, különben jöttek volna maguktól is szerintem. A varangyok mindig is nagy számban jelen voltak.

Adrian Mole 2011.10.10. 16:53:50

@Németh András:
Köszi a beszólást, bár nem akartam rászolgálni! Ha valakit megbántottam, mert kioktatónak tűntem, bocsánat!
Nem azt írtam, hogy nem esznek növényt, hanem, hogy általában nem ez a fő szabály. Kerti tavat leggyorsabban a "bajszos békák" (és a gőték) kolonizálják, ezek kivétel nélkül ragadozók (amennyire én tudom). Unka, varangy valóban nagyobb arányban eszik növényt, de ott az ásóbéka is, ami meg egy ragadozó zabagép.
Egy apró kerti tó egyébként sem az a nagyon egyensúlyi rendszer, méreténél fogva sem, az algavirágzásnak, békáknak, egyebeknek (tetszik, nem tetszik) ott a helyük. És jönnek maguktól. Abban nagyon igazad van, hogy telepíteni nem kell (és szabad) őket - hihetetlen gyorsan fedezik fel az új élőhelyeket maguknak.