Ültessünk bodzát!

2018.03.21. 05:00 - kkm.furdancs

image1_3.jpg

A bodza széles körben ismert és kedvelt növény. Sok konyhában a május-júniusi virágzás idején bodzaszörptől roskadoznak a polcok, a meghűléses időszakban teáját szívesen fogyasztjuk. Dísznövényként is megállja a helyét, színes levelű fajtái sok kertnek díszei. Még nincs késő alaposan átgondolni bodzaültetvényünk leendő helyét és szerepét kertünkben, majd beszerezni a csemetéket. Rövid leírással és egy mindentudó szakkönyvvel ajánljuk figyelmükbe ezt a könnyen termeszthető és sokoldalú növényt.

image5_2.jpg

A bodza hazánkban a nagyon száraz és nagyon hűvös, nyirkos területek kivételével szinte mindenhol előfordul. Ún. „karakteres emberkísérő”. Mivel nitrogénkedvelő növényről van szó, gyakran találkozunk az előfordulási helyén társnövényként akáccal vagy nagy csalánnal. Termetét tekintve egyaránt lehet nagyobb termetű cserje, esetleg alacsony termetű fa. Egyes leírások szerint a 6 m-es magasságot is elérheti.   

Talaj szempontjából elsősorban a mélyrétegű, humuszos, jó vízgazdálkodású, nitrogénben gazdag üde, meszes talajt részesíti előnyben. Közepes tápanyag-ellátású földben is gyorsan nő. Gyökérzete nem hatol mélyre, a talaj felső 5-15 cm-es rétegében helyezkedik el, levegőigényes, a tartós vízborítást (pangó vizes területeket) nem tűri. Kedvezőtlen számára, ha a talaj erősen savas vagy lúgos kémhatású, a humusztartalom kevesebb, mint 1 %, a terület belvizes, és ha az erodált termőréteg sekély (20…30 cm). A bodza tápanyagigényes növény, laza, humuszban gazdag talajban termeszthető biztonsággal. A tömörödött talajból nem képes felvenni a makroelemeket. Hőmérséklet szempontjából a bodza igen érzékeny a légköri aszályra. Gyümölcstermesztési szempontból a tartós 30…35 °C körüli hőmérséklet a fiatal növények esetében fonnyadást okoz még megfelelő vízellátás esetén is.

image2_5.jpg

Vízigényes növény, májustól szeptemberig mintegy 700 mm csapadékra van szüksége. Magyar-országon köztudottan ezt az igényt csak öntözéssel lehet kielégíteni. A jégeső a bodzában súlyos károkat okozhat, főként a termésre veszélyes, mivel a jégverés okozta sebzésen kórokozó gombák telepedhetnek meg. Az éghajlati tényezők közül a  szél nehezíti a kórokozók és kártevők megtelepedését. Fényigényes és melegkedvelő cserje, de az árnyékot is elviseli. Élettartamát tekintve a 100 évet is megérheti. Fényhiány következtében a virágzatok a korona külső felére húzódhatnak, a belső részek pedig felkopaszodhatnak.

Tápanyagigény:  Kihajtáskor, virágzáskor és a gyümölcsnövekedés kezdetén nitrogént igényel, azonban, ha túl sokat kap, felrepedhet a kéreg. Igényli még a káliumot, főként az intenzív gyümölcsnövekedés időszakában. A tápanyag-utánpótlást célszerűbb szerves tárgyával végezni.  

image3_4.jpg

A bodza szaporítási lehetőségei
Magvetés. Az alapfajok igen egyszerűen szaporíthatók magvetéssel. Az ősszel érő termésből kitisztítjuk a magot, majd elrétegezzük, így vészeli át a telet. Tavasszal elvetjük a szabadban. A magcsemete az őszi időszakra eléri a 60…80 cm-es magasságot. A magvetést a szeldelt levelű fajták esetében is alkalmazhatjuk, de azt mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy így a csemetéknek csak 20…30 %-a lesz szeldelt levelű. Zöld hajtásdugvány. Ennek a szaporításmódnak az ideje júliusban van. Ilyen módon többnyire a gyenge növekedésű fajtákat (tarka levelű, telt virágú, oszlopos termetű) szaporítjuk. A vékony oldalhajtások felelnek meg legjobban dugványozásra, ezekben a bél még nem túl vastag. Az erős növekedésű fajtákat fás dugványról is könnyedén lehet szaporítani a még nem túl erős vesszőkből. A bodzákra az erős növekedés jellemző. Azonban előfordul, hogy csak egy-két vesszőt hoznak, ezért a bokros termet kialakításához szükséges a hajtásokat a nyár elején visszavágni.

A gyümölcstermesztésben alkalmazzák a  fás dugványról szaporítást is. Dugványnak a jól beérett, betegségtől és kártevőktől mentes, fejlett egészséges rügyekkel rendelkező 1…2,5 cm átmérőjű vesszők alkalmasak. Szedésükre fagymentes időben, lombhullástól február közepéig van lehetőség. A megszedett vesszőket ajánlatos vízbe állítani (felszívatni), óvni kell a kiszáradástól, kártevőktől és kórokozóktól. Dugványozni fertőzésmentes, steril közegbe célszerű. A közegre többféle összeállítási mód létezik, szinte mindenkinek megvan a saját bevált „receptje”. Megfelel pl. a homok – kertészeti perlit – jó minőségű kerti föld 2 : 1 : 1 arányú keveréke, de a föld tőzeggel is kiváltható, az arány ebben az esetben 3 : 1 : 1-re módosul.

image4_5.jpg

Egy növényfajta telepítése, gondozása és felhasználása olyan komplex téma, melyről könyveket lehetne írni. Írtak is, ezért ajánljuk figyelmükbe Kohut Ildikó: Bodza a kertben, a konyhában és a házi patikában című kötetét. A könyvet olvasva betekinthet a bodzatermesztés történetébe, olvashat a különböző bodzafajokhoz kapcsolódó babonákról, megismerheti a rokon fajokat, olvashat a dísz-, gyümölcs és gyógynövényként való felhasználásról, segítséget kaphat a termesztéshez, a vadon termő bodza virágának gyűjtéséhez. Reméljük, a bodzaszörp mellett egyéb finomságok elkészítéséhez is kedvet kap, és szívesen válogat a könyvben szereplő receptek közül. 

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez! 

Szólj hozzá! Címkék: bodza gyógynövény bodzabogyó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.