Harcra fel, nyáron jönnek a levéltetvek!

2014.01.23. 11:00 - Czauner Péter

Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Ehhez viszont személyesen ismerni kellene őket. Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

492px-Myzus_persicae.jpgA légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom

Szerencsénkre nem vagyunk teljesen kiszolgáltatottak, hiszen a tudomány már sok mindenre fényt derített. Például ahhoz, hogy megtudják, miként szívogatja a növényt – biztos nem a remegős kezűek – folyékony ezüst ragasztócseppel húszmikronos arany elektródát rögzítettek a levéltetű torához, a másik elektródát pedig a tápláléknövény talajához. Az úgynevezett behatolásmérő által gerjesztett műszer rezdüléseit figyelők rájöttek, hogy a vizsgálat előtt kiéheztetett levéltetű, nem ront a levélnek, mint borjú az anyjának. Előbb apróbb tapogatással, szívogatással szomját oltja, majd csak később lát hozzá a több szakaszos táplálkozáshoz. E leskelődés nem volt öncélú, mert arra derített fényt, mikor és milyen körülmények között jutnak be a tetű nyálából a vírusok.

Ha már a nyálnál tartunk: a levéltetű garatszivattyú és nyálmotorja pumpálja a növényi nedveket a teleszkópos szipókából a táplálékcsatornába. Ez semmi az érzékeléshez és a szaporodáshoz képest! A rövid életű, apró rovaroknak rendkívül fontos tudni, mikor és hol vannak, ezért nemcsak fényt - és részben (levél)alakot is - érzékelő szemük, szaglásuk és ízlelésük révén viszonylag pontosan tudják, melyik hetében jár a nyár, milyen növényen vannak.

Aphis-nerii.jpgA leanderek gyakori lakója az Aphis nerii

Az egy szezonban több generációt is megélő tetűrokonság a rügyek tövén megbúvó tojásokból előmászó lárvákkal kezdi a szezont, ezekből olyan ősanya lesz, akinek nem kell tetűurakra várni, mert szűznemzéssel szárnyatlan elevenszülő leánynemzedéket hoz világra. Ezek azután az egész szezonban, egymást követve több nemzedékkel árasztják el a környezetet.

fourmis-pucerons.jpgA hangyák gyűjtik a felületesen emésztő tetvek mézgacseppjeit

Ugyanannak a fajnak vannak szárnyas és szárnyatlan egyedei is. A szárnyatlanok mozgása korlátozott ezért helyhez kötöttek, a szárnyasok virgoncabbak. Rájuk akkor van szükség, ha valami – pl. a növény elpusztulása, tápláléknövény-váltás – miatt költözni kell. A levéltetűszezon a tojásrakó nőstény megjelenésével fejeződik be. Ők akkor kelnek életre, ha anyjuk vaksi szemeivel látja, közeleg az ősz, mert rövidülnek a nappalok és a növények nedvei is változnak, hiszen azok is a télre készülnek. Ekkor már ivaros hímet is szülnek, akik révén pompás, a vad teleket is túlélő tetűtojásokat lehet a rügyek tövében elhelyezni.

600px-Acyrthosiphon_pisum_(pea_aphid)-PLoS.jpgA zöld színű zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) nagyon ügyes, mert szárny nélkül is képes gyorsan közlekedni. A levélről leugró tetű mindig ragadós lábával lefelé érkezik az alatta lévő levélre. Hogy hogyan, itt megnézhető.

Kártételükkel most nem is foglalkozunk, inkább gyérítésükkel. A levéltetvek körül kialakult táplálékláncban vannak olyan ragadozók, amelyeknek nagy csemege a levéltetű. Ilyenek a katicabogarak, zengőlegyek, zöld és barna fátyolkák, virág-, mezei-, tolvajpoloskák és valódi fülbemászók. Egy katicabogár lárvaként 300-800 és kifejlett állapotban 1000-2500 levéltetűt fal fel. Nem sokat kockáztat, amikor a lassan mozgó tetveket lerohanja és felfalja. Ide kattintva megnézhető, hogyan.

Náluk azonban lényegesen hatékonyabbak a levéltetűrontó fürkészek, (Aphidiidae). Több fajukat, mint természetes növényvédelmi fegyvert be is vetik.

Aranyszemű fátyolka.jpgA fátyolka lárvája 800 tetvet is felfalhat

Állandóan harcolni kell a tetvek ellen, mert, ha megtelepedtek, sok kellemetlenséget képesek okozni. Ki-ki ízlésének megfelelő fegyvert választhat ellenük. A vegyszerek közül többféle hatásmechanizmusú jöhet számításba, olyan, amelyik a tojást olajjal vonja be, ezért mielőtt kikelne, megfullad. A másik szer a tetűhöz érve pusztítja el, de van, amelyik az étken keresztül mérgez, vagy éppen jóllakottság érzését kelti. Másféle, amelyik a zsenge tetvek külső takaróját nem hagyja megszilárdulni. Mindez a mostani (2013/2014-es) szezonban különösen izgalmas lesz, hiszen a szokatlan tél bizonyára megbolygatja e szerzetek életét is.

5 komment Címkék: katica hangya kártevő növényvédelem fátyolka levéltetű czauner péter

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

nijntje 2014.01.23. 19:57:00

Kérdésem lenne. Azt hallottam, hogy ha fahamut szitálunk a fertőzött növényen lévő tetvekre, az megöli, vagy kiszárítja a tetveket. Igaz ez? Vagy "városi legenda"?
Előre is köszönöm a választ!
Adrienn

kukube 2014.01.29. 12:40:13

@nijntje: Kedves Adrienn, a levéltetvekre kevésbé, a lótetvekre annál jobb a fahamu. Szitáljon inkább valamilyen pirimor-származékot. (csótányirtó)

Don Pármezán 2015.05.09. 10:47:26

A Pirimor az a Mérges Piroska becézése, ugye? ;-o

Gabor Jobbágy 2015.05.27. 06:20:20

Tisztelt "kukube"! Úgy érti, hogy a lótetűre ill. lótücsökre használható a fahamu? Már több tízezer forintot elköltöttem a lóbogár elleni szerekre, de nem hogy kevesebb, hanem egyre több van a kertemben! Minden hasznos információt szívesen vennék!

Marimama 2017.03.04. 19:37:52

Én a levéltetvek ellen csalán lét használok. Legyen az bab, káposzta, vagy ribizli. Sok éve használom, és sikerrel. A fahamu is használható, pl. én a leanderre úgy használtam a fahamut, hogy lúgot készítettem belőle és azzal permeteztem, ugyanis társasházban lakom és a lépcsőházban tartottam a növényt.A fahamu még a káposztákra is jó levéltetű ellen. A nagyanyámtól láttam, (én most 80 éves vagyok) tehát régen is használták.