Komposztálni jó!

Tökéletes komposzt néhány hónap alatt

2013.11.22. 10:00 - kapanyél

A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok életminőségét. Amennyiben törődünk a természettel és a környezetünkkel, válasszuk a hulladék hasznosításának legmegfelelőbb módját: alakítsuk át minőségi trágyává. Erről szól a komposztálás. 

Cikk3_kép1.JPG

A minőségi komposzt előállítása néhány hónap alatt nem lehetetlen. Fontos, hogy a baktériumok és a talajban élő mikroorganizmusok számára megfelelő körülményeket teremtsünk. Az anyag lebomlásának felgyorsításához szükséges a megfelelő komposztáló kiválasztása. Ennek előnye, hogy megvédi a biohulladékot az időjárási körülményektől; esős időben megakadályozza a tápanyagok kioldódását, melegben és szeles időben pedig azt, hogy a komposzt kiszáradjon.

A megfelelő hely kiválasztása

A komposztálót a kertben bárhol elhelyezhetjük, de vegyünk figyelembe néhány gyakorlati szabályt.

Cikk3_kép2.JPG

A komposztálót úgy helyezzük el, hogy:

- a mi területünkön legyen, vagy a földtulajdonos járuljon hozzá;

- ne legyen közel ivóvízforráshoz, vagy árvíz által veszélyeztetett területhez;

- a talajjal álljon közvetlen kapcsolatban, hogy a talajban élő mikroorganizmusok könnyen hozzáférjenek;

- minél közelebb legyen a hulladék forrásához;

- legyen elég hely körülötte a szükséges eszközöknek;

- csapadékos időben is legyen hozzáférhető legyen (faapríték, kavicságy, vagy járda mellett);

- ne érje egész napos közvetlen napsütés (ideális esetben részleges árnyékban egy fa alatt);

- ne zavarja a szomszédokat.

Mi hasznosítható?

Gyakorlatilag minden a konyhában és kertben keletkezett szerves hulladékot komposztálhatunk. Minél vegyesebb a komposztált anyag, annál ideálisabb eredményt kapunk. A komposztálóba tehetünk vágott füvet, leveleket, faforgácsot, fűrészport, faaprítékot, szalmát, trágyát, kávézaccot, teát, zúzott tojáshéjat. Egyedüli nehézséget az ételmaradék okozhat (élőlényeket csábít oda, kellemetlen szagot áraszt). Emiatt csak kis mennyiségű ételmaradékot tegyünk a komposztálóba, és jól keverjük el száraz, nedvszívó anyaggal. Semmiképp se tegyünk bele húst, halat, tejterméket, vagy ezek származékait, üveget, műanyagot, fémet, textilt, állati eredetű hulladékot, vegyszerrel kezelt anyagot. Fontos, hogy a komposztálóban lévő anyag minél összetettebb szerkezetű legyen. Ebben segítségünkre van a gyűjtővel ellátott fűnyíró, vagy a kerti faaprító.

Cikk3_kép3.jpg

A sikeres komposztálás alapvető feltételei

Komposztálás során a siker kulcsa az anyagok változatos összetétele, a megfelelő nedvességtartalom és a megfelelő oxigénellátás.

1. Az anyagok mérete és összetétele

A nehezen lebomló széntartalmú anyagok, mint a fa vagy a zöldségfélék kemény részei, minél apróbbak, annál gyorsabban bomlanak le. Ennek érdekében használhatunk kerti aprítót. A puha, nitrogéntartalmú lédús anyagok - trágya, gyümölcsök, konyhai hulladék - méretét nem szükséges csökkenteni. A megfelelő bomlás alapvető feltétele az anyagok összetett keveréke. A nitrogéntartalmú anyagok többnyire zöldek, puhák és lédúsak. Ezeket széntartalmú anyagokkal kell összekeverni, amelyek többnyire kemények, szárazak és barna színűek. A különböző anyagok térfogatának ideális aránya 1:1.

Cikk3_kép4.jpg 

2. Megfelelő szellőzés és nedvességtartalom

A komposztálási folyamatokban részt vevő aerob mikroorganizmusoknak jelentős mennyiségű levegőre és nedvességre van szükségük. Amennyiben ezek kiegyensúlyozott kombinációját biztosítjuk, a hasznos baktériumok száma gyorsan növekedni fog. Mint már említettük, minél apróbb anyagok vannak a komposztálóban, annál gyorsabb az érési folyamat. Ugyanakkor a kisebb méretű anyagok között kevesebb levegő van, aminek következtében a komposzt rothadni kezd és kellemetlen szagot áraszt. Ezért van szükség arra, hogy időről időre forgatóval, vagy vasvillával segítsük a levegőztetést.

3. Megfelelő páratartalom

A jó komposzt harmadik alapkövetelménye az ideális páratartalom. Ha a komposztált anyag páratartalma alacsony, a folyamat lelassul, vagy akár teljesen leáll. A túlzott páratartalom nem kívánatos rothadást eredményezhet, melynek kellemetlen szag lesz a következménye. Ne felejtsük el, hogy az anyag egy zárt komposztálóban a segítségünk nélkül nem jut nedvességhez. Ezért rendszeresen ellenőrizzük a páratartalmat, és szükség esetén nedvesítsük az anyagot: öntsünk rá vizet vagy adjunk hozzá jelentős nedvtartalmú biohulladékot, vagy csökkentsük a szárazabb anyagok mennyiségét. A megfelelő nedvességtartalmat kézzel ellenőrizhetjük. Ha az anyagot markunkban összenyomjuk, és csak néhány csepp jelenik meg a tenyerünkön, akkor megfelelő a nedvességtartalom.

Ha a komposzt megérett

Cikk3_kép6.jpg

Az érett komposzt sötétbarna színű, összeesett, porhanyós szerkezetű, szaga jellegzetesen az erdei talajéhoz hasonlít. A komposzt érettségét csírázási teszttel is ellenőrizhetjük: egy kis edénynyi rostált, nyirkos komposztot vetőmaggal szórunk meg, és ha a hét folyamán a magok csírázni kezdenek, a komposztot használhatjuk a kertünkben is.

Sikeres komposztálást!

Szerző: Czinger Erik

9 komment Címkék: komposzt érett komposzt komposztáló edény biohulladék

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

marti50 2013.11.22. 17:48:11

nálunk a "díszkút" betongyűrűjében van

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2013.11.23. 06:20:30

Én még kiegészíteném a rostával:)
Csak a mesében érik a komposzt egy időben. Ami a tapasztalatom szerint a leglényegesebb a komposzt rosta. A kedvenc vasboltunkban vegyünk egy ~ 12mm rácsosztású, 1 négyzetméteres horganyzott rostaszövetet. Egy deszkakeretet készítve hozzá máris van egy osztályozó rostánk. Ezzel ki tudjuk választania kész földet, a többi meg megy vissza oltóanyagnak. Ráadásul ilyenkor ki tudjuk szedni a véletlenül belekerült lim-lomot, fóliát, vagy az eltűnt hámozókést is:) Ha úgy válasszuk a méretét, akkor a tárolásként ráborítjuk a komposztkeretre.

Lázár Pál 2013.11.23. 13:00:21

én is így csinálom, de nekem lassúnak tűnik a folyamat. Nem hónapok hanem mondjuk 9-12 hónap. (azaz amit a szezon elején komposztálok az a következő szezon elején használható) Normális lehet ez?

Bélám 2013.11.23. 16:19:55

@Lázár Pál: Az igazi jó komposzthoz még két év is kell.

Lázár Pál 2013.11.23. 18:42:07

@Bélám: AZ alja már simán van annyi. A minőségre egy szavam se lehet mert elég jó fajta lett, csak sokáig tartott. Mondjuk nekem a többsége fűnyesedék és ahhoz keverek forgácsot/fűrészport, 2 havonta megforgatom (persze az alsó, szinte kész rétegeket már nem, onnan csak kivettem anyagot (pl. néhány hete is gyümölcsfák/bokrok ültetésekor)), locsolom ha kell, árnyékolom ha kell...

Erik_JRK · http://www.kerti-komposztalok.hu 2013.11.27. 10:31:08

@Lázár Pál: Első hallásra normálisnak tűnik a 9-12 hónap, bár kérdés az is, hogy miben komposztál. A cikkben említett zárt komposztálók megfelelő használat mellett megteremtik a feltételeket a gyors komposztáláshoz (4-6 hónap). Ehhez javasolt akár gyorsítóanyagok (baktériumok, mikroorganizmusok) hozzáadása, főleg friss hulladék esetén.
Ami még nagyon fontos, hogy szén és nitrogéntartalmú anyag megfelelő arányban legyen, lehetőleg minél vegyesebb hulladékból.
Amit még javaslok, hogy gyakrabban forgassa át a komposztot (én 2-3 hetente szoktam).

Lázár Pál 2013.11.27. 10:54:54

@Erik_JRK: fa komposztládában (régi nem EU raklapok felső szintjéből van, a rések bedeszkázásával). DE a komposzt belülről elkezdte megenni a deszkákat, főleg az oszlopokat amikkel a talajhoz vannak rögzítve. :-)
A szén és nitrogén tartalmú részeket ("zöld és barna hulladék")próbálom megfelelően egyensúlyban tartani, fűnyesedék + forgács. Az átforgatást jövőre lehet hogy sűrűbbé teszem. Idén már hagyom, max egy szalmabálával leterítem a ládán és tetőn belül...
Hallottam a a baktérium hozzáadása dologról, néhány ismerősöm a talaj előkészítésére használja. (bár lehet hogy nem ugyan arról a termékről van szó...)

Erik_JRK · http://www.kerti-komposztalok.hu 2013.12.02. 14:10:18

@Lázár Pál: Igen, a fa kevésbé időtálló, én műanyag komposztáló használatát javasolnám (van, amelyik 20 évnél is tovább bírja). A beruházás mindenképp megtérül.
A baktériumokat komposztálás alatt is lehet használni, vannak kifejezetten komposztálást gyorsító természetes összetevőből álló adalékanyagok, melyeket a komposztálóban kell használni.

kiskriszta 2017.08.06. 14:02:12

Minden környezettudatosan gondolkodó embernek figyelmébe ajánlom a témát. Sokan hiszik, hogy ha nem szemetelnek, akkor már környezetbarát módon élnek, pedig a komposztálás szerintem hasonlóan alapvető dolog kellene hogy legyen minimum a kertes házakban élőknek.
Itt is egy leírás a komposztálás alapjairól:
okosarok.hu/komposztalas