Madaraink a márciusi télben

2013.03.27. 09:30 - kapanyél

A tavasz első hónapja nem várt meglepetésekkel szolgáltatott: az egész tél legkeményebb időjárását hozta. Néhány szép napon kívül rekord hideg, hófúvás borzolta a kedélyeket és tette emlékezetessé nemzeti ünnepünket.

Ez azonban a természetben zajló folyamatokat csak lassíthatja valamelyest, de megállítani képtelen.

bíbic-csonkapeter_2454 másolata.jpgBíbic

A legelső vonulók, amelyekkel találkozhatunk, a bíbicek. Sokszor már február végén megjelennek pillangószerűen csapkodó csapataik. A belvizes szántókon, lucernatáblákon gyülekeznek a galamb nagyságú, jellegzetes bóbitát viselő madarak. Vizenyős rétek a jellemző fészkelő helyei, ahol a földre rakott, hevenyészett fészekbe helyezi 4 tojását. Az ebből kikelő fiókák fészekhagyók. A szülők első vészjelzésére lelapulnak a földre és nyugton maradnak, bízva rejtőszínükben.

A búbos pacsirtáknál valamivel kisebb mezei pacsirták is február végén jelennek meg, és akár többezres csapataikat figyelhetjük meg.

búbospacsirta-csonkapeter_1537.jpgBúbos pacsirta

Ezek a madarak kerültek ki legnagyobb példányszámban a határokon elfogott madárcsempészek csomagtartójából. A taljánok nagy előszeretettel fogyasztják őket ínyenc fogásként, a madárnyelvből(!) készült pástétom ára vetekszik az aranyéval! Csoda, hogy a módszeres vadászat ellenére sincs veszélyben ez a madár, és még mindig nagy számban fészkel. Ebben nagy szerepe van jó alkalmazkodó képességének, amellyel nagyüzemi táblákban is megtalálta a fészkelési lehetőséget. Szerencse, mert véget nem érő éneke szorosan hozzátartozik a tavaszi puszták hangulatához.

14.hét-seregély-csonkapeter_8000 másolata.jpgSeregély

A korán érkezők táborába tartozik a seregély. Az ősszel több tízezres, gomolygó csapatokban mozgó madarak most kisebb csapatokban érkeznek. Először szórványosan, aztán egyre gyakrabban énekelgetnek egy-egy kiszemelt odú mellett. A hímek szárnyukat rebegtetik éneklés közben, amely inkább füttyök, csattogások egyvelege, melyeket hangutánzásokkal is tarkítanak. Mesterien utánozzák a macskanyávogást, ajtónyikorgást,más madarak énekét.

énekes rigó-csonkapeter_4244 másolata.jpgÉnekes rigó

Március elején dalolni kezdenek az énekes rigók. A mediterráneumban töltött hónapok után egyre több helyen jelennek meg és foglalnak territóriumot, ahol majd felnevelhetik a következő generációt. A területfoglaló, éneklő madarak mellett azonban egy másik tömeg is megjelenik, amelyek északabbra tartanak. Nehéz kiszűrni egy táplálékot kereső madárról, hogy az most a már kiszemelt költőhelyén mozog, vagy csak megpihent egy kis energia-utánpótlás céljából.

37.hét-csilpcsalpfüzike-csonkapeter_7629 másolata.jpgCsilpcsalpfüzike

A március végén érkező csilpcsalpfüzike éneke nagyon egyszerű, jellegzetes: folyamatosan ismételgetett „csip-csap-csip-csap”. Azonban van egy olyan motívum, amit csak a költő madarak használnak: az ismételt strófák között cirregnek. Érdekes hallgatni az erdőben, milyen kavarodás van a már helyet foglalt és a még vonulásban lévő madarak között. Hiába, azt tudomásul kell venni, hogy amikor nálunk már tavasz van, az északi területeken még javában tombol a tél (igaz, ez az idei márciusi időjárásra nem érvényes…).

cigánycsuk-csonkapeter_4434 másolata.jpgCigánycsuk

Szántóföldek szélén, árokpartokon pillanthatunk meg egy pirosas mellű, fekete fejű kis madarat. Ő a cigány csaláncsúcs, rövidebb nevén cigánycsuk. A földön építi meg fészkét, melyet olyan jól elrejt, hogy még akkor is nehéz megtalálni, ha láttuk, hova száll le a földre etetéskor. Igazi vártamadár: megvannak a bejáratott kiülő pontjai, és arról kémleli a környezetét, ahol minden apró rovart, pókot észrevesz és elfogyaszt.

házi rozsdafarkú-csonkapeter_4988 másolata.jpgHázi rozsdafarkú

Korai érkező a házi rozsdafarkú. Eredeti élőhelye a kopár, sziklákkal tarkított domboldalak, kőomlásos szakadékok. Felfedezte, hogy az emberi környezet mennyire hasonlít ahhoz az élőhelyhez, amelyben jól érzi magát. Gyorsan alkalmazkodott, és ma az egyik leggyakoribb énekesmadár a városokban. A hímek hajnalban nagyon korán, még teljes sötétben elkezdenek énekelni. A csekély városi forgalom, a tömbházak által visszavert és felerősített hangok a hűvösebb levegőben jobban terjednek, és mindenhonnan a hímek köszörüléses énekét lehet hallani.

barázdabillegető-csonkapeter_0799 másolata.jpgBarázdabillegető

Szintén március elején jelenik meg a barázdabillegető . Herman Ottó leánykamadárnak hívta ezt a karcsú, hosszú farkú fekete-fehér madárkát. A billegetők arról kapták nevüket, hogy menet közben egész testüket billegetik, ami különösen megálláskor erősödik fel. Az ember közelségét ők is nagyon jól kihasználják. Nagyon ügyesen rejtik el fészküket. Érdekes eset volt, amikor az egyik balatoni kompon rakták meg fészküket. A komp közben folyamatosan ingázott az északi és déli part között, közben az etető madarak követték és etették a fiókáikat, akiket aztán sikeresen ki is reptettek.

37.hét-vörösbegy-csonkapeter_7610 másolata.jpgVörösbegy

Március a vörösbegyek fő vonulási időszaka. Ilyenkor mindenhol találkozhatunk velük, innen is onnan is csettegnek a bokrokból a vörös mellényes, gömbölyded madárkák. Némelyik példányuk annyira bizalmas, hogy kézből is sikerült már őket etetni lisztkukaccal.

Márciusban döcögősen, de elindul a költőhelyek elfoglalása, ami aztán áprilisban gőzerővel folytatódik. Igazán látványos hónap következik a madárvonulás időszakában, amikor szinte minden nap találkozhatunk egy új fajjal, mely a telelő helyről a fészkelő helyre tart, vagy már énekével revírt foglal.

Szöveg: Pénzes László ornitológus (http://www.szazvolgy.hu/)

Fotók: Csonka Péter természetfotós (http://www.csonkapeter.hu/)

7 komment Címkék: bíbic rigó seregély pacsirta barázdabillegető cigánycsuk rozsdafarkú vörösbegy csilpcsalpfüzike csonka péter természetfotós pénzes lászló

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cyan 2013.03.27. 09:54:59

2 napja, amikor elkezdett esni a hó, a feketerigó kicsit zavarodottan, de énekelt a háztetőn. A szokásos esti dalát fújta, bár elég bizonytalan volt. Tegnap már nem hallottam, a háztetőn is 10 centis hó volt. Ma reggelre 20 centi lett, a rigófészekben nem tudom hány tojás lehet, szerintem abból nem lesz fióka. :(

Gabez 2013.03.27. 10:17:20

Remek fotók, jó cikk. Az utóbbi két napos havazás hatására százával jönnek vissza a madárkák az üres etetőre - így újra kaptak enni.
Akit érdekel, itt találhat nagyon sok friss képet: www.facebook.com/likemybirds

David Bowman 2013.03.27. 19:47:50

Kinyírt a macskám egy énekes rigót. Kár.

Bánegressy 2013.03.27. 20:02:32

Nálam eltűntek a kertből a feketerigók.
Rengeteg szokott lenni és néha kicsit bosszantanak is, mert mindent telepotyogtatnak, de most föltűnt, hogy már napok óta nincsenek.
A többinek adok enni. Naponta háromszor is ha kell.
Ma előkerült egy néha idelátogató ismerős erdei pinty pár.
Rég láttam őket is.

BigPi 2013.03.27. 21:38:14

Nálunk meg annyi a vörösbegy, hogy minap mikor kinyitottam az ajtót az egyik vígan beugrándozott, a macska nagy örömére és az én rémületemre. Szerencsére a kergetőzés közben nem törtek össze semmit. Végül nagy nehezen kirepült.

Furcsállom is ezt a sok énekes madarat. Mivel nálunk az udvarban vércsék, héjják és kuvikok tanyáznak inkább.

Link Elek 2013.03.27. 22:11:23

én annak örülök, hogy őszapók is megjelennek neha a kertben.

David Bowman 2013.03.28. 13:50:51

@Bánegressy: A feketerigó eszegette a kiöntöt morzsát.