Bár még a tél vége van közelebb mint a tavasz, az ünnepi hétvége időjárása még ilyenkor is különlegesnek számít. A bejegyzés írásakor még csak cseppekben zuhogott az égi áldás, de a baljós előrejelzések nem is kevés havat ígértek. Ez még nem is lenne baj, az ébredező kerti növényekre ennél rosszabbat hozhatnak az éjszakai -8-10 fokos jelentős fagyok. Az biztos, hogy az idén is jobban járnak a lusta kertészek, akik a metszést az utolsó pillanatra hagyva még válogathatnak az épen maradó rügyek között.

Későn jött hó alatt a kert, pedig már hajtanak a rügyek

Az ilyen kora tavaszi fagyhullám nem szokatlan a Kárpát-medencében, és a pórul járt hobbikertészektől nem árt megtanulni, milyen növényt hova nem szabad ültetni, ugyanis nem bírják ezeket a fagyokat.

Égtájunk növényei télen a nyugalmi állapotban sokkal jelentősebb mínuszokat élnek túl, mint mostanában. Ilyenkor már ébredeznek a rügyek, s csak arra várnak, hogy a kihajtáshoz és a fotoszintetizáláshoz elég fény, meleg és nedvesség legyen. Azért nevezik ezt az állapotot kényszeresnek, mert általában valami hiányzik.

A fűszercserje már megszokta, hogy korai virágai néha havat látnak

A növény a teljes pusztulást a rügyek, zöld hajtások barnulásával, feketedésével jelzi. Ezt megelőzően a sejtek, szövetek finomszerkezetében már megtörtént a katasztrófa. A fagy hatására az anyagcserében, növekedésben fontos alkotórészeket elválasztó membránok károsodnak, egyebek mellett megváltozik az áteresztőképességük, széttöredeznek, a fehérjék szétesnek. Külső szemlélőként csak szövethalált lehet érzékelni, szerencse, hogy a kár az éppen aktív növényi részeket szokta érni.

A bukszusoknak meg se kottyan a márciusi hó

A növények fagyérzékenysége faj-, fajta- és egyedtulajdonság, ezen tevőlegesen az egyszerű kertész nem sokat változtathat, az azonban biztos, hogy jó kondícióban lévő, tápanyaggal feltöltődött, egészséges növény jobban viselkedik a szélsőséges időjárási viszonyok között, és ami legalább ilyen fontos, lepukkant társainál hamarabb regenerálódik. Kaphatóak már olyan – biostimulátoroknak nevezett  - permetszerek amelyek az ilyen bajba jutott növényeken segítenek.

A nem kifejezetten fagyérzékeny hagymások többségének meg sem kottyan hideg, a már virágot bontottak legfeljebb hamarabb fejezik be tündöklésüket. A dísznövények – legyenek apróbbak vagy nagyobbak – dagadó rügyei később emlékezhetnek a fagyos órákra, ha rügycsoportokról van szó, akkor lehetnek olyanok, amelyek ki sem hajtanak, másokból gyengébb hajtás, esetleg a megszokottnál szerényebb virág (termés) serken.

Gyümölcsöt termő növényeknél és szőlőnél, ahogy a rózsánál is éppen ezért később, a fagyos napok elmúltával nem árt a korábbi metszést ellenőrizni, és a vágásokat korrigálni.