Téli vendégek a kertben

A cinegék

2011.12.06. 08:57 - kapanyél

Az ősz elmúltával, a tél közeledtével vonuló madaraink helyett kertjeinkben egyre inkább az itt maradó, áttelelő és az időközben északabbról hozzánk érkező madárvendégekkel találkozunk.
Kétségkívül a leggyakoribb téli madaraink a cinegék. Sok fajuk él Európában, mi a 4 leggyakoribbal ismerkedünk meg.

„Nyitnikék” „kiscipő”- ki hogy hallja a legismertebb madáréneket, amely bizony a széncinege (Parus major) sajátja.

Ezt a hangot azonban ne keressük most, télvíz idején, mert a tavasz közeledtével fogják csak hallatni a területet foglaló és párt kereső hímek. Helyette számos hanggal kárpótolnak minket. A madarak között az egyik legnagyobb hangrepertoárja a széncinegének van. Legalább 20 különböző hangot használ az éppen aktuális hangulatának közlésére. A legélelmesebb madarak közé tartozik, hamar felfedezi az újdonságokat, a teli madáretetőt, és az etetőre járó cinkecsapatok vonzzák később a többi madárfajt is (rigók, pintyek). Riasztásukra minden madár figyel és reagál. Ha a vájt fülű madarász meghallja, hogy a cinege légiriadót fúj, hamarosan meg fogja pillantani a levegőből közeledő ragadozó madarat.

A széncinege könnyen felismerhető a fekete maszkos fején lévő nagy fehér pofafoltról, sárga mellényéről, melyen - mintha nem gombolta volna be teljesen - egy fekete csík fut végig a lágyékig. Ennek a csíknak a szélessége alapján meg lehet mondani, hogy hím vagy tojó madarat látunk-e. A hímnek széles, a tojónak keskeny csíkja van.
Mint mindenben, a költésben is nagyon élelmesek. Harkályok által hátrahagyott, vagy természetes odvakban fészkelnek, de a postaládától kezdve a függőleges vasoszlopon keresztül mindenhová betelepednek. Könnyen telepíthető mesterséges odúval is.

Akár 12 tojást is rakhat és sikeresen ki is röptethet, és ezt kétszer is megteheti egy költési időszakban! A szülőknek ehhez elképesztő mennyiségű hernyót kell összehordaniuk hajnaltól estig, hogy a 2 grammos tojásból 20 grammos fióka hagyhassa el alig több mint 2 hét múltán a fészket.
Ősszel aztán a fiatal madarakkal felhízott állomány kezdi meg a télre való felkészülést. Ilyenkor a madarak 80-90 %-a azévben kelt (fiatal) madár. Kell is ez a nagy szaporulat, mert a mortalitás nagyon nagy. Bár a legidősebb madarak 20 év körüli életkorúak, a cinegék (de sok más énekesmadár esetében is így van) 70 %-a nem éli meg az 1. születésnapját!
A cinegék rövid távú vonulók, kis távolságokat tesznek meg költési időszakon kívül, részben kóborolnak (határozatlan irányú elmozdulás) táplálékot keresve, részben északabbról, a zordabb tél elől érkeznek hozzánk vendégek pl. Lengyelországból, Oroszországból.

Tavasztól őszig nagy hernyópusztítók, ősszel azonban megváltozik a táplálkozásuk: áttérnek a vegetáriánus étrendre, ami komoly kihívás. Ilyenkor bármit megesznek, amihez csak hozzáférnek, még a vadászok által hátrahagyott állati belsőségeket is. Vezető hír volt egyszer, hogy kannibál széncinegék kapják el a denevéreket és lékelik meg koponyájukat. A prózai magyarázat: a késő őszi időben ledermedt denevérek könnyű zsákmányok, az emlősök zsírdús agyvelejéhez akartak hozzáférni, ezzel is energiához jutni.

Másik cinegénk a kék cinege (Parus caeruleus), igazi szépség.

Égszínkék sapkájával, szárnyával, sárga mellényével megkapó jelenség. Izgalmi állapotban fejtetőtollait felmereszti, ami még bájosabb megjelenést kölcsönöz neki. A hímek élénkebb színűek, a kék színek sötétebbek. Kisebb termetű, mint a széncinege, de ezt ellensúlyozandó jóval agresszívebb. Gyűrűzések alkalmával a szedő és gyűrűző ujjait alaposan megdolgozza, ha nem tartjuk távol fejét ujjainktól. Költési szokásában hasonló a széncinegéhez: odvakban költ, de a kisebb nyílásúakban is meg tud telepedni. Mesterséges odúknál célszerű a röpnyílás szűkítésével kizárni nagyobb rokonait, ha kedvében akarunk járni a kisebb testű cinegéknek. A kék cinegének elég a 28 mm-es röpnyílás, a széncinegének 32 mm kell.

A kék cinegék ősztől kóborolnak, és előszeretettel vetik be magukat kisebb-nagyobb tavaink nádasaiba, ahol nagyobb csapatokba verődhetnek és a nádbugákból kiszedett magvakkal táplálkoznak. Gyakran keverednek vegyes madárcsapatokba is, így együtt látható a kékcinege, őszapó, királyka, fakusz, amint nagy hangkavalkád közepette lepik el a környék bokrait, fáit.
Két éve Kassa közelében ősszel gyűrűzött madarat fogtunk vissza Komáromban a téli időszakban, egy másik alkalommal a Tardoson (Gerecse), etetőnél gyűrűzött kék cinegét Liptószentmiklós (Magas Tátra) közeléből jelentették vissza néhány hónap múltán.

Ha az etetőnkön egy barnás színezetű, kis termetű madár jelenik meg fekete sapkával és a csőre alatt kis fekete partedlivel, akkor a barátcinege (Parus palustris) tisztelt meg bennünket.

Keményen szóló hangjával rögtön elárulja jelenlétét. Hasonlít hozzá egy másik fekete sapkás madár, a barátposzáta, de utóbbinak nincs fekete partedli a csőre alatt.
A barátcinege az etetőből az előző két cinegével ellentétben nem egy, hanem egyszerre több napraforgómagot szed ki és azt kis torokzacskójába gyűjti, majd elrepül vele. Erős csőrét vésőként használja ahhoz, hogy hozzáférjen a mag belsejéhez: lábai közé szorítja a szemet és addig ütögeti, amíg fel nem szakítja a héját. Itt a nemek teljesen egyformák.

Még egy cinegénk van, amely megjelenhet az etetőnkön, főként, ha örökzöldekben bővelkedő helyen etetünk: a fenyvescinege (Parus ater).

Első ránézésre nagyon hasonlít a széncinegére, de jóval kisebb, torokfoltja sokkal nagyobb, szárnyán apró pettyek sorakoznak gyöngysorszerűen, nincs a mellén sárga szín, tarkóján pedig fehér foltot visel. Alapvetően a fenyvesekkel teli magasabb fekvésű régiók egyik karaktermadara, de az utóbbi évtizedekben nagy terjeszkedésbe kezdett és sok helyen megjelent a fenyvesektől távol eső lomberdőkben is, mint fészkelő faj.  

Szöveg: Pénzes László

Fotó: Csonka Péter

26 komment Címkék: barátcinege széncinege kék cinege csonka péter természetfotós pénzes lászló fenyvescinege

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2011.12.06. 11:20:53

"Vezető hír volt egyszer, hogy kannibál széncinegék kapják el a denevéreket"

Mitől kannibalizmus az, ha madarak más állatokat, emlősöket esznek?...

Akkor lennének kannibálok, ha saját fajtársukat ennék meg...

AzHofi 2011.12.06. 11:30:44

@Terézágyú: a denevér is cinege, csak nincs marketing osztálya. :-)

Idet 2011.12.06. 11:33:30

Gyönyörűek!

Ez ugyan nem tartozik a cinegékhez, de nem lehetne egyszer hasonló cikket írni a varjakról?
(A pápista meg a kálomista varjúról.)

Idet 2011.12.06. 11:36:51

@Terézágyú: Ha azt írták volna, hogy "ragadozóként viselkedő, húsevő cinegék", az kicsit hosszú lenne... ez jutott eszükbe, bár tényleg csak akkor lennének kannibálok, ha a saját fajtájukat ennék.

Terézágyú 2011.12.06. 11:41:25

@Idet:
"Ha azt írták volna, hogy "ragadozóként viselkedő, húsevő cinegék", az kicsit hosszú lenne..."

Valójában ez sem fedné a valóságot, hiszen a cinegék, ha hernyókat esznek, akkor egyébként is húst esznek és ragadozók... :)

Értem én, hogy nem gondolunk úgy pl. a tetvekre vadászó katicabogarakra, mint ragadozókra, de hát... :)

Szabadházi-hegy (törölt) 2011.12.06. 11:43:46

Némi guglizás kidobja: az ún. "brit kutatók" voltak ezek a felfedezők :D
Amúgy mi ebben a meglepő? A bk.-nak elég lett volna zB. Téli berket olvasni ...

Idet 2011.12.06. 11:57:26

@Szabadházi-hegy: Hol írja Fekete István, hogy a cinkék denevérkoponyát lékelnek?!
Hogy "brit tudósok, az lehet! Ezen címszóalatt nagyon sok, egészen hihető zöldséget olvashat az ember.

Idet 2011.12.06. 11:59:33

@Terézágyú: Tényleg! A katicák! És még azt is olvastam valahol, hogy egész fejőstetű istállót tartanak maguknak. Vagy azok a hangyák?

Terézágyú 2011.12.06. 12:04:51

@Idet:
"Hol írja Fekete István, hogy a cinkék denevérkoponyát lékelnek?!"

Olyat szerintem sem ír. De olyat igen, hogy a megnyúzott rókát kitették nekik, és a csontig leszedték róla a húst.

"És még azt is olvastam valahol, hogy egész fejőstetű istállót tartanak maguknak. Vagy azok a hangyák?"

Igen, azok a hangyák :)

Idet 2011.12.06. 12:42:36

Hát persze. Zsír, fehérje. Ha a kitett faggyút, tepertőt, szalonnát megeszik, a nyúzott rókát miért ne?

Nem vicc, a hangyák tényleg csinálják. Valamiféle nedvet szívnak belőlük. Már eszembe jutott, azt hiszem Gerald Durrellnél olvastam.

Neménvótam 2011.12.06. 12:56:53

@Idet: A hangyák a levéltetveket fejik, édes nedvet nyernek belőlük. A katicák nem bonyolítják a dolgot, ők megeszik a levéltetveket.

Bobby Newmark 2011.12.06. 13:07:04

@Idet: A brit tudósok jellemzően nem hülyeségeket állítanak, hanem olyan dolgokat vizsgálnak, amit az emberek nagy többsége hülyeségnek tart tudományosan vizsgálni.

Aztán amikor a tudományos vizsgálat véletlenül mást hoz ki eredményül, mint amit a "józan paraszti ész" gondolna, akkor van gond.

Csak éppen általában nem a tudományos vizsgálat téved... (feltéve persze, hogy az eljárás megfelelt a tudományos módszer kritériumainak, és megfelelő mennyiségű adatból dolgozott)

Terézágyú 2011.12.06. 13:07:49

@Idet:
"Hát persze. Zsír, fehérje. Ha a kitett faggyút, tepertőt, szalonnát megeszik, a nyúzott rókát miért ne?"

Így van. Ahogy más blogon is már pedzegettem: igen sok madár, amelyekről nem is gondolnánk, legalábbis mindenevő. Pl. a házityúknak sem idegen a hallal táplálás a csirkegyárban, hiszen a házityúk is elnyel mindenféle bogarat, csigát, sőt egeret is!
Ugyanez a helyzet a házigalambbal: a húsra is rámennek.

"Nem vicc, a hangyák tényleg csinálják. "
Tudom. Én is hallottam.

R. Daneel Olivaw 2011.12.06. 13:16:29

Egy enszes-békefenntartós stílusban utazó kopogott be valamelyik reggel pár napja az ablakon. Csodálkoztam is, hogy mi lelhette a szarkákat, mert azok szoktak bekukkantani, aztán amikor odanéztem, láttam meg a kis testet és a kék buksit. Figyelt befelé egy darabig, nem akartam elijeszteni, de 3 perc után közelebb araszoltam, és ennek ellenére nem repült el, csak forgatta a fejét. Annyira belemerültem a látványába, hogy nem vettem észre a két kis vörös ördögöt, amint közelebb araszolnak macskatappancson, csak amikor felugrottak a párkányra - belül természetesen, a kutya új passziója miatt nem mehetnek ki a kertbe... na ez azért már soknak bizonyult a kék kobakosnak.... Úgyhogy most etetőt ácsolok a pincében, szeretném újra látni ezt a kis közvetlenkét.... :)

R. Daneel Olivaw 2011.12.06. 13:18:58

@Idet:

A tetvek gyakorlatilag korrumpálják a hangyákat a potrohukon kiválasztott cukros lével, cserébe a hangyák nemcsak, hogy megtűrik őket a területükön, de keményen be is védik őket. Tulképp tökéletes szimbiózis, nem? :)

kapanyél 2011.12.06. 14:02:52

@Idet: Ez a sorozat első darabja, a varjak is sorra kerülnek:)

Idet 2011.12.06. 14:49:20

@Terézágyú: Hát igen, az hihetetlen, mit meg nem eszik egy tyúk!
Én egyszer azt láttam, hogy a kaporszárakon megjelent az a fekete tetű. Elvonultam, hogy keressek ellenük valamit, de mire visszatértem, kedvenc éticsigáim "ellepték" a tetves szárakat.

Idet 2011.12.06. 14:55:04

@Idet: Bocs, megzavartak. Szóval, egyszerre egy éticsiga tud "ellepni", hiszen a kaporszárhoz képest nehezek, de mindenesetre, ez délután volt, estére, amikor a csigáim elmentek aludni, a kaporszárakról eltűntek a tetvek. El nem tudom képzelni, mit csináltak velük!

Idet 2011.12.06. 14:56:07

@R. Daneel Olivaw: Hmmm. Jaj, de ismerős ez a felállás...

Terézágyú 2011.12.06. 15:05:40

@Idet:
"El nem tudom képzelni, mit csináltak velük! "

Öööö csak tippelek: megették őket? :)

Idet 2011.12.06. 16:28:35

@Terézágyú: Na de, az éticsigát szokták megenni, ő, szegény, úgy tudtam, nem húsevő! (Én is erre tippeltem.)

Nagyon haragszom a csigaevőkre, egyébként. Viszonylag fejlett idegrendszerük van, és minden másuk is, úgyhogy fájdalomérzetük is van. Forró vízbe dobva (mármint elevenen) ölik meg őket...

ROBERTO 2011.12.13. 15:37:29

@kapanyél: A mesterséges odú méretezésére és a téli etetés eszközeire és az eleségre is kitérhettél volna, ha már felvállaltad az ismeret terjesztést :-)

kapanyél 2011.12.13. 17:36:48

@ROBERTO: A sorozat elsősorban a madarak bemutatására vállalkozik, minden nem fér bele egy-egy posztba:) Az általad említett témákra válasz itt: www.mme.hu/napi-madarvedelem/madarvedelmi-eszkozok/teli-madaretetes.html

Krónikás · http://bonnikronikak.hu 2011.12.14. 04:07:19

@Idet: Általában az állat él, mielőtt étkezés céljából megölik. Ez a forró vizes megoldás semmivel sem okoz egy kicsi állat számára hosszabb kínt, mint amíg egy vadállat kivérezteti a prédáját. Gondolj a szerencsétlen nyuszira, ami vergődik egy ragadozómadár karmai között, vagy az antilopra, amire egy oroszlán rátette a mancsát.

Aki viszont a még hideg vízbe dobja az állatot és úgy forralja fel, az valóban fölösleges kínt okoz.

Idet 2011.12.14. 08:07:14

@Krónikás: Más a vadon élő állat és más az ember, szerintem. Az ember (rendszerint) tudatosan cselekszik, az állat ösztönből. Igen persze, a brojlercsirkét is meg kell ölni (és hogy tartják a nyomorultakat előtte!)meg a szegény - nagyon okos! - disznót, a marhát is... szóval, komolyan hajlok a vegaságra, ha ezekre az "eljárásokra" gondolok.

Szélsőség: vajon mit gondol a búza, mikor nekieresztik a kombájnt? Vagy a hóvirág, amikor lecibálják? Meg a hatalmas tölgy a láncfűrész előtt? Túl sokat ölünk a saját életünk érdekében, azt hiszem.
süti beállítások módosítása