A tulipán története

2011.04.08. 18:42 - thunbergia

A tulipán a tavasz egyik hírnöke, a magyar népművészetben kiemelt helyet foglalt el, gondoljunk csak a tulipános ládára. Éppen ezért sokan azt hiszik, hogy a tulipán igazi magyar növény, de ez nem igaz. Ázsiában őshonos, és török közvetítéssel került Európába. Nyelvemlékeinkben is csupán az 1640-es években fordul elő először. A 16. században egész Európában divatba jött a kertészkedés, az emberek messze földről hozatták a ritkább virágfajokat, és egy-egy különlegességért kisebb vagyonokat fizettek. Ugyanez történt Magyarországon is, gyűjtötték a ritka virágokat és gyógyító füveket. Nemesi családok megrendelték a külföldön megjelent füveskönyveket, de sok magyar is írt könyvet a növényvilágról, pl. Batthyány Boldizsár a hazai gombákat festeti meg, Nádasdy Tamás magyar orvosa a gyógyító füveket és virágokat mutatja be. A 16. században egymás után jelentek meg a füveskönyvek és a kertről szóló munkák. A világhírű botanikus, Carolus Clusius (1526–1609) is hazánkba érkezett, és az ő munkásságának köszönhetjük, hogy több külföldi tudós is kezdett érdeklődni Magyarország növényvilága iránt. Neki tulajdonítják a tulipán európai elterjesztését. Azt viszont kevesen tudják, hogy ő Magyarországon találkozott először tulipánokkal.

 

Tulipán Clusius egyik metszetén

A 16. században a legszebb virágokat a törökök termesztették. Azok az európaiak, akik Konstantinápolyban megfordultak, elragadtatással írtak az ottani csodaszép virágokról. Aki csak tehette, hozott vagy küldött onnan virágokat. Így került az első tulipán Herward augsburgi kertjébe 1559-ben. A tudós Conrad Gesner (1516–1565) azonnal odautazott, és metszetet készített, amely aztán meg is jelent a De Hortis Germaniae c. munkájában.

Tudjuk, hogy a 16. században Buda és Konstantinápoly között igen élénk kereskedelmi és diplomáciai kapcsolat volt, a rendkívüli követek ekkoriban a feljegyzések szerint túlnyomórészt magyarok voltak, és nagyon valószínű, hogy hoztak magukkal különleges virághagymákat; sok törökországi virág nálunk terjedt el először, és magyar közvetítéssel került Nyugat-Európába.

 

Érdemes kiemelni Batthyány Boldizsárt, aki ugyan mint hadvezér is igen jelentős volt, de a kertészet iránt is élénken érdeklődött, a hazai és a külföldi írók mecénása volt, és levelezett a kor szinte összes tudósával. Carolus Clusius többször is vendégeskedett Batthyány Boldizsárnál, tanácsokat adott neki, és a világ minden tájáról virágokat és magokat szerzett neki. Tudnunk kell azonban, hogy Clusius több helyre is küldött tulipánokat, de arról semmilyen feljegyzés sem tanúskodik, hogy Batthyányinak is adott volna. Ebből arra következtethetünk, hogy Batthyány Boldizsár ezt a növényt már jól ismerte. Sőt a leveleiből láthatjuk, hogy nem ő kért tulipánt másoktól, hanem tőle kértek osztrák főnemesek és főpapok. Johennes Honelius például 1587. március 6-án, Marburgban kelt levelében arra kérte Batthyányt, hogy küldjön neki jerikói rózsát, dupla violát, tulipánt, nárciszt és más ritkább virághagymákat.

 

Ezekből a levelekből az is kitűnik, hogy Batthány Boldizsár mindenkinek szívesen adott virágokat, aki kérte, és a magyarok köszönőleveleiben nem találni olyat, amelyben a tulipánt köszönnék meg, tehát Magyarországon a korban a tulipán igen elterjedt volt. A 16. század végén a háborúk alatt a legtöbb csodaszép kert elpusztult, a 17. században aztán újra elkezdtek kertészkedni, és a hazai virágmag-kereskedés központja Pozsony lett. A főúri kertek között meg kell említeni Lorántffy Zsuzsanna sárospataki kertjét, a levelei tanúsága szerint ő is Pozsonyban szerezte be ritkaságnak számító virágait, 1646 őszén például egy bizonyos Janovics 131 „tulipagyökeret” és 12 teljes virágú nárciszt küldött neki.

 

A 16. században Törökország legszebb virágait és gyümölcsfáit honosították meg nálunk. Amikor Jászberényt 1594-ben visszafoglalták a töröktől, az összeírás szerint a vár körül fekvő gyümölcsösök elégtek, de a távolabb eső kertek épen maradtak.

 

A 17. század végén készült összeírások sok elpusztult török kertről szóltak. Esztergomtól Belgrádig a dunai szigetek mind gyümölcsösök voltak.

 

A török utazó, Evlija Cselebi is elragadtatással írt a hódoltság kertjeiről: Pécs városáról és kertjeiről azt írta, hogy Irem tündérkertjeihez hasonló. Leírta, hogy az óbudai puskaportörő malmot tulipánkert veszi körül.

Szólj hozzá! Címkék: népművészet tulipán törökök elterjedés

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.